Kántor Klára: Esztergom vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1710-1723 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 10. (Esztergom, 2003)
Esztergom vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei 3. kötet. 1710-1723
449. Elolvassák Nyitra vármegye levelét bizonyos szökött jobbágyok ügyében, melyre azt a választ adják, hogy nevezzék nevükön a szökevényeket, és közöljék, hogy a megyének melyik helységében találhatók. 450. Felolvassák a király parancsát, melyben - újoncozáskor - a szomszéd vármegyékbe történő vonulások alkalmával időnkénti ellátást és fuvart kér. 451. (3/195-196) Felolvassák őfelsége - Nógrád megye kérelmére - kibocsátott parancsát, melyben megtiltja, hogy Esztergom vármegye a Garam- híddal kapcsolatban molesztálja Nógrádot. Az ügyben írni kell a kancelláriához, s megkérdezni, hogy a vármegye ezirányú kiadásait hogyan kaphatná vissza. 452. Felolvassák Worster főhadbiztos levelét, melyben közli az itt beszállások katonaság téli ellátásának költségeit, havi kimutatásban. 453. Kihirdetik őfelségének a közgyűlés alatt érkezett parancsát, mely szerint a hivatali kiadásokat nem szabad összekeverni az adóval. Az adószedő évente készítsen rendes kimutatást, és hajtsák be a hátralékot. 454. A bajnai lakosok panaszára elrendelik, hogy a falusi bírók azonnal jelentsék a katonai kihágásokat a főhadbiztosnak, hogy a lakosok jóvátételt kaphassanak. 455. (3/196-197) A katonai kihágások megvizsgálására és összeírására kiküldik a főhadbiztost, Huszár Lászlót és Túróczy urat. Az összeírást a tisztek jelenlétében kell elvégezniük. Jegyezzék fel azt is, hogy a jobbágyok szekereit meddig akarják a táborban tartani, mennyi az állatveszteség, mennyi fizetést kapnak a boérok. 456. Huszár Lászlónak - Huszár Imre szolgabíró és Svár Menyhért jelentése alapján - bizonyságlevelet adnak ki a vármegye pecsétje alatt arról, hogy néhai atyja javaiból nem örökölt. 457. (3/197-198) Matkó úr felolvassa a borbély céh bizonyságlevelét. A révkomáromi borbély céh igazolja, hogy a bizonyságlevelet az Esztergomban lakó szentgróti Borbély Mihály kérésére adta ki. Eredetijét elődeik török kézből váltották vissza és őrizték meg, a pecsétet viaszáért szaggatták le a 95
