Kántor Klára: Esztergom vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1710-1723 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 10. (Esztergom, 2003)

Esztergom vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei 3. kötet. 1710-1723

301. Az esztergomi ferences atyák kérelmére - mivel a kolostor építéséhez kért szekerek és emberek a vár javításánál dolgoznak - 50 forintot utalnak ki. A vármegye nem képes ennél többet fizetni.

302. Megszabják az aratási kévék nagyságát. A következő években a vegyes, a tavaszi és az őszi tiszta búza kévéje 8 kereszt, az árpa 7 kereszt, a zab, a tönköly és köles 6 kereszt legyen. A kaszásoknak - a tavasziak és fű kaszálásakor - tartással 20 dénárt, tartás nélkül 28 és fél dénárt, a marokszedőknek tartással 10, tartás nélkül 18 dénárt, míg a cséplőknek tartással 12 dénárt, tartás nélkül 18 dénárt adjanak.

303. (3/124-125) Zólyomi György hadbiztost és Huszár László esküdtet a szolgabíró és az adószedő elé idézik a Nagysáp és Epöl (Epely) faluk közti vitás ügyben, s az igazságtétel érdekében felhatalmazzák a szolgabírót, hogy akár végrehajtást is eszközölhet vagyonukból.

304. (3/125) Esztergom királyi város eltiltja Dorog lakosait földjének szántásától és a legeltetésétől, marháik és aprójószáguk elhajlásának terhe alatt.

305. Főtisztelendő Illés János prefektus viszont tiltakozik és ellentmond.

306. Kihirdetik őfelségének 1696. május 17-én, Laxenburg várában kiállított, és a győri, komáromi és esztergomi serfőzőknek szóló céhes kiváltságlevél cikkelyeit, melynek senki nem mond ellent.

307. (3/125) Csete Pál, a budai apácák provizora kéri, hogy küldjék ki az alispánt és a szolgabírót Leányvár (Leány vára) és Dorog falvak határainak megjárására.

72