Kántor Klára: Esztergom vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1710-1723 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 10. (Esztergom, 2003)
Bevezető
A mutatóban a helységnevek jelzős formában is megtalálhatók, ilyen esetben nem tüntettük fel a helység jelenlegi hovatartozását. Ugyanazon helynév többszöri előfordulása esetén külön csoportosítottuk az azonos szerkezetek előfordulásait. Pl. esztergomi élésház, esztergomi káptalan. Személyneveknél a közlés rendje így alakul: személynév, (írásmód variánsai), nemesi előnév, rangjelző, foglalkozás: pl.: Pálffy Miklós, erdődi, gróf, udvarbíró. A mutatóban utalunk a személyek közt fennálló, a jegyzőkönyv alapján megállapítható rokoni kapcsolatokra és a vezetéknév nélküli személyeket is felvettük a mutatóba. Pl.: Tóthné Katalin bábaasszony. A tárgymutatóban igyekeztünk minél sokrétűbben feltárni az egyes regeszták tartalmát: a közigazgatási és jogi ügyek, a hivatali szervezet, működés fogalomkörén kívül felvettük az előforduló foglalkozások, használati tárgyak, pénznemek, űr- és területmértékek, háziállatok stb. elnevezéseit, vagyis a mindennapi életet minél teljesebben tükröző tárgyi környezet, kultúra szókincsét. A jegyzőkönyv nyelve nagyobb részt latin, mindössze a törvényszéki ügyek tárgyalása során előforduló tanúvallatások szövegei között találunk magyar nyelvű szövegrészeket. A regesztákat a korábbi eljáráshoz hasonlóan folyamatos sorszámmal láttuk el. E harmadik jegyzőkönyvi kötet regesztáinak sorszámozása ugyancsak 1-től indul, célszerűtlennek látszott ugyanis a több köteten keresztül vezetett folyamatos sorszámozás. Az előző kötethez képest azonban annyi változás itt is történt, hogy a bejegyzés helyére utaló jegyzőkönyvi kö- tet/oldalszám kerek zárójelben a regeszta sorszáma mellett, baloldalon található, nem pedig az illető regeszta jobb oldalán, mint a korábbi kötet gyakorlata volt. Az előző kötettel megegyezően az egyes regeszták elválasztására használtuk a gyűlések idejére, helyére, típusára vonatkozó bejegyzéseket. A jelenlévő tisztviselők nevét a vonatkozó jegyzetben adtuk meg, a mutatóban ezekre hivatkoztunk. A régies, egyházi ünnepekhez kötött dátumokat a szövegben feloldva, szögletes zárójelben adtuk meg. Egyéb rövidítésekhez jegyzéket készítettünk. Az írásjelek alkalmazását így foglalhatjuk össze: kerek zárójelben ( ) az eredeti írásmódot, vagy ezek változatait, szögletes zárójelben [ ] a szöveghiányok pótlását, magyarázatot vagy dátumfeloldást, kurzív zárójelben / /a helynevek mai közigazgatási helyét jelöltük. A kötethez — az előzőeknek megfelelően - elkészítettük a gyűlések időrendi mutatóját, a kötet alapján rekonstruálható megyei archontológiát, valamint a rövidítések jegyzékét. 12
