Tóth Krisztina: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái 1712-1715 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 9. (Esztergom, 2003)

ESZTERGOM SZABAD KIRÁLYI VÁROS JEGYZŐKÖNYVEINEK REGESZTÁI - 1712. év

város és Terin Kristóf vízivárosi pék számára, hogy a szabad királyi város nagyobb terén, Semper András házának déli oldalán, egy kis boltot építsenek termékeik árusítására. Ezért évente egyenként 2 forintot, azaz összesen 4 forintot tartoznak fizetni, valamint a szükséges mennyiségű kenyeret. Az éves vásárok idején árusíthatnak. 193. (III.5 7.) Hochkoffler György Jánosnak, a Magyar Királyi Kamara jegyzőjének és a szabad királyi város ágensének Bécsbe levelet küldtek. 194. (111.57.) Szűcs Gergelynek adóssága fejében fizetendő bort, amelyről november 28-án megegyezés született, magánbeszélgetések és titkos tanácskozások során Hejm Ferenc, Frölich (Frelich) János, Engler Jakab, Stessl Mihály, Klas Pál, Hejnhmon Bertalan, Fronk Ferma, Rejszl (Rejsl) Jeremiás, Riff János, Stimler Kristóf és Barak Gergely érvénytelenítette, ezért más szenátorok nevében is ez ellen Szilcz Pál helyettes bíró tiltakozott. Glaser János és Campion György azt mondta, hogy ha Szűcs Gergely elfogadja ezt a megállapodást, ők is egyetértenek, ha pedig nem, tiltakozni fognak. Szolcsányi Márton elmondta, hogy ő volt Szűcs Gergely kocsisa és ő szállította borát a Rákóczi várhoz, és akkor a már elhunyt Szabó Mátyással, Rákóczi Ferenc fejedelem titkárának Ottliknak esküdtjével olyan megállapodást kötöttek, hogy a bort a titkárnak fogják átadni, de annak értékéről nem beszélnek. Szabó Mátyás ezért a következő napon elment a várhoz és ott a titkárral megegyezett. Hejm Ferenc kamarás újra ellentmondott és tiltakozott, elmondva, hogy ő a továbbiakban így nem kezeli a város borát, hogy bármikor szétosztogathatják, kivéve, ha a szabad királyi város biztosítja őt, hogy ha hiányt állapítanak meg a borokban sem őt, sem örököseit nem hibáztatják. Szűcs Gergely tartozásának kielégítésére a város a már kijelölt bort átadta. Szűcs Gergely pedig kijelentette, hogy többet soha nem fog a kezéből bort kiadni, nehogy a szabad királyi város ezért őt zaklassa. 195. (111.59.) Az adómegszabásánál elhatározták, hogy minden egyes házat bíró egész telkes 4 forintot, féltelkes 2 forintot fizet, minden egyes marha, ló és tehén után 75 dénárt fizetnek. Egy mérő búza után 70 dénárt, árpa, zab, tönköly, köles után 35 dénárt, minden egyes urna bor után 10 dénárt, juhok után 15 dénárt, disznók után 10 dénárt, szárnyasok és méhek után 20 dénárt fizetnek. A kézművesek, kereskedők, pénzváltók arányosan, lehetőségeik szerint fizetnek. Az adómegszabás végrehajtására ugyanazokat küldték ki, akik az összeírást elvégezték. Ok minderről a városnak pontos jelentést fognak adni. 196. (III. 60.) Kosdi István az érsek szentgyörgy mezei jobbágya személyesen megjelent és elmondta, hogy Esztergom ostroma idején a Rákóczi szabadságharc