Tóth Krisztina: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái 1712-1715 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 9. (Esztergom, 2003)

ESZTERGOM SZABAD KIRÁLYI VÁROS JEGYZŐKÖNYVEINEK REGESZTÁI - 1715. év

forgó szántók és kaszálók már ősi idők óta a város tulajdonában vannak, újra eltiltották a káptalant a használatuktól. 973. (VI. 18.) Szkacsányi János és felesége Csaby Ilona eladta a főtéren, a Szent Lőrinc kapu szomszédságában álló házát 320 forintért Hersics Ferencnek és feleségének Coci Borbálának. 974. (VI. 18.) Szkacsányi János tanácstag 220 forintos adósságát az előírt időben a szenátus előtt kifizette és kötelezte magát, hogy adósságának fennmaradó részét folyó év, azaz 1715 Mária Magdolna ünnepéig ki fogja fizetni, ha ezt nem tenné meg, tartozásának dupláját köteles kifizetni. 975. (VI. 19.) Hersics Ferenc által megvásárolt ház illetékét 4 forintra csökkentették. 976. (VI. 19.) Úgy határoztak, hogy ha Harcsa özvegy a hitelezőit az előírt határidőig nem elégíti ki, azok szabadon lefoglalhatják és eladhatják házát. 1715. június 23. (Külső tanács ülése) 977. (VI. 19.) A bíró, a tanácstagok és a polgárság meghallgatták az országgyűlésről visszatérő követ, Gruber Antal Mihály beszámolóját, aki elmondta, hogy a király által jóváhagyott törvény szerint összeírják az ország lakosságát, ezért ez év október 1-jéig a város két képviselőjének meg kell jelennie Pozsonyban, Pállfy Miklós nádor előtt. A követ ezután részletesen elmondta és elmagyarázta az országgyűlésen elfogadott és a király által szentesített törvényeket, majd ismertette a haditanács tagja, Vorstner Mátyás által előterjesztett károk jegyzékét, amelyeket a belharcok (ti. Rákóczi szabadságharc) során Esztergom város elszenvedett. A továbbiakban a követ ismertette Sajler Tóbiás és Klas Pál mészárosok Kuklánder Ferenc Ferdinánd ellen beadott panaszát, amely vádakat azonban Kuklánder nem ismert el és bizonysaglevelet adott ki arról, hogy a mondott mészárosokat ő sohasem bántotta. A jegyző javaslatára a városi szenátus és a polgárság elhatárolta magát a mészárosok panaszától és elhatározta, hogy a nem hagyja büntetlenül őket. A követ azt is elmondta, hogy Keresztély Ágost szász herceg és esztergomi érsek sok kérelem után végre elérte, hogy Esztergom város főterén felállítsák a Szentháromság szobrot, amit az érsek védnöksége alatt a lehető leggyorsabban meg fognak tenni. 1715. június 24. 978. (VI.20.) A bíró és a tanácstagok megegyeztek Godefridus Rajmpodt-tal a Szentháromság szobor felállításáról. A szobrász fizetése készpénzben 600 forint lesz, ezenkívül kap még 6 szapu gabonát és 6 urna bort is.