Tóth Krisztina: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái 1712-1715 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 9. (Esztergom, 2003)

BEVEZETÉS

és a sörfőzés haszna, ezenkívül az örökös nélkül meghalt polgárok vagyona, illetve a város környéki halastavak és kőbányák bérletéből származó jövedelem. E két utóbbit 1712-ben szabályozták.

74 A bevételek nagy részét azonban a városi polgárok által fizetett adó tette ki. A polgárok mind az államnak (hadiadó, országgyűlési taksa, rendkívüli hozzájárulás), mind a városnak (háziadó), mind az egyháznak (tized) tartoztak adót fizetni. Az adó mértékét a városi polgár vagyonától függően minden évben újra meg kellett határozni, ezért a városi tanács évente elvégezte a vagyon-, vagy adóösszeírást, amelynek alapján minden év végén a városi közgyűlés jelenlétében meghatározták, hogy kinek mennyi adót kell a következő évben fizetni. 1715-ben az adóelosztás során durva vita bontakozott ki a városi tanács és a polgárság között, és újra meg kellett határozni annak mértékét.

75 Az egyháznak fizetett tizedet a borból és a gabonából a szüret, illetve az aratás idején az esztergomi káptalan képviselői szedték be természetben a városi tisztviselők felügyelete mellett. *** Esztergom szabad királyi város első tanácsülési jegyzőkönyve 1701-ből maradt fenn. 1710-ig a város német nyelven vezette jegyzőkönyvét, majd 1712-től kezdve áttértek a latin nyelvre. A kezdeti időkben a tanácsülési jegyzőkönyvek nemcsak a belső- és külsőtanács üléseinek tárgyait tartalmazták, hanem a városi tanács előtt lezajlott törvényszéki ügyeket, valamint birtokfel vallásokat is. A kötetek jelenleg a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltárában találhatók, jelzetük IV. 1001.a. Az állagon belül az La. kötet az 1701-1705. közötti évek, az I.b. kötet az 1706-1710 közötti évek, a II. kötet az 1706-1710 közötti évek, a III. kötet az 1712. év, a IV. kötet az 1713. év, az V. kötet az 1714. év, a VI. kötet az 1715. év jegyzőkönyveit tartalmazza, majd a kötetek ezután folyamatos számozással folytatódnak egészen 1848-ig. Néhány kivételtől eltekintve egy kötet egy év jegyzőkönyveit foglalja magába. A kötetek végén korabeli mutató van, amelyet 1787-től kezdve már külön segédkönyvben vezettek. Ezek a mutatók kizárólag a személyneveket tartalmazzák, egy-egy ügyből csak a legfontosabb szereplőket emelik ki, ezért nagyon hiányosak. A jegyzőkönyvek tárgyaihoz tartozó iratokat a kezdetektől fogva külön állagban őrzik.

76 Jelen kötetünk az 1712 és 1715 között keletkezett latin nyelvű jegyzőkönyvek tartalmi kivonatait, regesztáit tartalmazza. Noha a jegyzőkönyvek tartalmát Villányi Szaniszló már részben feldolgozta,

77 azok tartalma teljes egészében még nem Vö: 35, 59. számú regeszta Vö: 1099, 1100, 1101. számú regeszta Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára, IV.lOOl.g. Villányi, i.m. 25-52.