Tóth Krisztina: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái 1712-1715 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 9. (Esztergom, 2003)
ESZTERGOM SZABAD KIRÁLYI VÁROS JEGYZŐKÖNYVEINEK REGESZTÁI - 1714. év
büntették, amelyet a legközelebbi ülésnapig kell megfizetnie, különben ingóságaiból hajtják azt be. Ha az alperes mégegyszer hasonló vétséget követ el, irgalom nélkül a szégyen helyre állítják, és a városból száműzik. Mivel a tarjániak bizony ságleveléből kiderült, hogy az alperes azt állította, hogy Esztergom város tanácsa a meggyilkolt Khoch (Koch) Pál hagyatékát addig nem adja ki a részére, amíg egy aranyat be nem fizet, és ezzel a városi tanács becsületét sértette meg, hiszen az soha nem kért az alperestől aranyat, Hegyi Erzsébetet a szégyen helyre állítják, és örökre száműzik a városból. Mivel az említett Hegyi Erzsébet Verebélyi Katalint is hírbe hozta Nagyszeghi Ferenc szenátorral, azt kiabálván rá, hogy „Aha arczátlan nem hajtottak én tőlem ki az más asszony úrát mint té tőled Nagyszegi Ferenczét", a szenátus tisztességének megőrzése érdekében a jegyző tiltakozása ellenére Nagyszegi Ferencet az ügy teljes tisztázásáig hivatalából felfüggesztették, a rágalmazó asszonyt pedig Nagyszegi kérésére áristomba helyezték. Az. említett Harcsa özvegy, azaz Hegyi Erzsébet ellen vallott ifjabb Kósa István is, aki a városi tanács előtt személyesen megjelenve azt állította, hogy a néhai Khoch (Koch) Pál meggyilkolását ez az asszony rendelte el, mégpedig a következőképpen: Esztergomból elutazva azt mondta a férjének, hogy fegyvereket hagyott neki Lakatos Ferenc házában. Khoch (Koch Pál elment oda a fegyverekért, ott viszont már vártak rá a Hegyi Erzsébet által megbízott emberek, akik őt megölték, és javait elrabolták. Az ügy nagysága miatt, annak tárgyalását a következő ülésre halasztják. 668. (V.25.) Tóth Máté özvegye elmondta, hogy férje a néhai Takáts János özvegyénél lévő 10 forintos kölcsönét végrendeletében a ferences atyákra hagyta, és ha kell, ezt hajlandó eskü alatt is bizonyítani. Néhai Takáts János özvegyét tehát kötelezték, hogy fizessen 10 forintot a ferences atyáknak, különben be fogják azt rajta hajtani. 669. (V.26.) Horváth Mátyás mint felperes és Horváth Ferenc mint alperes személyesen megjelent a városi tanács előtt és a felperes elmondta, hogy nem olyan régen ő az alperessel szerződést kötött és ennek értelmében megvásárolta tőle a lovait, amelyekért 25 forintot nyomban ki is fizetett. Nem sokkal azután azonban Horváth Ferenc visszakövetelte és vissza is vette a lovakat. Kéri ezért a felperes, hogy az alperes fizesse vissza neki a 25 forintot. Az alperes erre viszont azt mondta, hogy Horváth Mátyás, amíg nála voltak, használta a lovakat, ezért nem fizet neki semmit. A tanács úgy döntött, hogy a 25 forintból 12 forint 50 dénárt az alperesnek vissza kell fizetnie.