A Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt és a Magyar Dolgozók pártja Komárom-Esztergom megyében 1945-1956 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 8. (Esztergom, 2002)
Az MKP - SZDP - MDP iratainak repertóriumáról
séges vezetés és elnevezés kialakításának szervezeti aktusára 1945. február 23-24-én került sor. Az Ideiglenes Központi Vezetőség a pártszervező tevékenységét mindvégig a szovjet csapatok oltalma alatt folytathatta, kezdetben rövid ideig Szegeden székelt, majd Debrecenben időzött hosszabban - 1944. november 5. és 1945. március 28. között -, ezért a dokumentumokban gyakran így is szerepel: Debreceni Központi Vezetőség. Vezetésével az előrenyomuló szovjet csapatok mögötti területeken egymás után alakultak meg a helyi szervezetek irányítására hivatott regionális szervezetek, az úgynevezett Kerületi Titkárságok- a keleti országrészeken Dél-Magyarországi, Duna-Tisza-közi, ÉszakMagyarországi. Az Ideiglenes Központi Vezetőség mellett később - 1945 januárjában-februárjában - GerőErnő'vezetésével megjelent egy „MKP budapesti Központi Vezetőség" elnevezésű szervezet is, mely a hazai illegális Központi Bizottsággal volt azonos, de elfogadta a debreceni Központi Vezetőséget országos központnak. A debreceni Központi Vezetőség Budapestre történő áttelepítésének és az „egyesített Központi Vezetőség" előkészítésének feladataira 1945. január 26"tól működni kezdett a Titkárság, majd 1945. február 23-tól megjelentek a KV osztályai is, az elsők között természetesen a szervezési- és a propaganda, majd a tömegszervezetek és tömegmunka-, a káder, a közigazgatási és gazdaságpolitikai osztály, valamint a gazdasági hivatal és a nó'titkárság. A párt szakszervezeti politikájának irányítására létrehozták a Szakszervezeti Bizottságot, amely a KV titkárának elnöklete alatt szakszervezeti funkcionáriusokból állt. * A minket közelebbről érintő Dunántúlon a pártszervezési munkát másfélszáz központi kiküldöttel is erősítették, akik rendkívül széles körű felhatalmazással érkeztek: többek között a földosztásban, a földreformban és a földbirtokrendező munkában kaptak döntő szerepet, de az ő feladatuk lett a megyei, járási-városi, községi, illetve több községet és tanyacsoportot átfogó helyi vezetőségek megalakítása is. A megalakulás utáni közvetlen irányításuk az 1945. április 13-ai KV határozat alapján közbülső szervként létrehozott területi bizottságok - budapesti, kecskeméti, pécsi, győri, szombathelyi, debreceni, szegedi, miskolci - hatáskörébe került. (E területi bizottságok átvették az addig működő Kerületi Titkárságok feladatkörét is.) A Budapest Területi Bizottság titkára - hozzá tartozott Komárom-Esztergom vármegye is - Kádár János lett, a Komárom-Esztergom vármegyébe leküldött pártszervező pedig Kóbor Ferenc. Ekkor, 1945 májusában, a Területen mintegy 50 000 párttagot tartottak nyilván, ennek felét Nagy-Budapesten. A helyi pártvezetőségek létszáma még nem volt szabályozva, csak az alá és fölérendeltség elve. Ezidőtájt - 1945 májusáig - a megyei székhelyen működő' helyi bizottság általában megyei bizottságként működött - várme
