Olvasókönyv. Esztergom és Komárom megye az 1848/49-es forradalom és szabadságharc alatt - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 6. (Esztergom, 2000)
Dokumentumok
szinte Maurovich Rezső Ország Gyűlési Követ Úrnak miheztartás végett felküldettni határoztatok- Egyébberánt Pesten, a csend és közbátorság fentartására kiküldött miniszteri megbízott urak, a keb[elbeli] nemzeti őrsereg részére 600 darab fegyver megszerzésére, és kieszközlésére megkéretnek. [...] Forrás: IV/1001/a. - A 692/1848 tanácsi jegyzőkönyvi szám. Megjegyzés: A tanácsi iratok között - az 1848-1-220 jelzet alatt - egy fogalmazvány is található, ami valószínűleg a középponti választmánynak íródott. Ebben a népgyűlés határozatát közlik. Néhány mondata így hangzik: „Esztergom városa kinyilatkoztatja, hogy magyar ön álló kormánynál a pénz és hadügyi tárcza a leg lényegesebb és nélkülözhetetlen kellék, mert alkotmányosfüggetlenségünknek ez egyedüli és legfőbb garantiája, és ezen legfőbb biztosítékot kívánja, mellynek szeplőtlen megtartására minden megtámadások iránt magát védelmi állapotba helyhezteti. [...] És ezen egyhangúlag történt nyilatkozatot Esztergom városa a rokon érzet tanúsításául avégre tudatja az állandóan működő középponti választmánnyal, hogy benne a közre munkálásra számolhat." 14. Esztergom, 1848. március 28. Esztergom megye elnöke köz- és kisgyülés összehívásáról belátása szerint dönthet A jövő évnegyedes Közgyűlésnek határideje f[olyó] augusztus hó 21-e, a törvényszékek tartása pedig június hó 5-re tűzetvén ki, ezen határidőkről a szomszéd megyék levél által értesíttetni rendeltek, egyszersmind elhatároztatott: miként ez átalakulási korszakban a megye elnöke a körülményekhez képest közgyűlést, ha kívántatnék, legfellebb 8 napi hirdetéssel, kisgyűlést pedig azonnal is tartasson. Forrás: IV/l/a. - A 752/1848. közgyűlési szám alatt. 63
