Olvasókönyv. Esztergom és Komárom megye az 1848/49-es forradalom és szabadságharc alatt - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 6. (Esztergom, 2000)

Dokumentumok

közgyűlés volt illetékes dönteni. Az átiratot március 28-án meg is tárgyalta a „megye közönsége”, az itt hozott 779. szám alatti végzés így szólt: „Szjabad] k[irályi] Esztergám -városnak a 3. szomszédozó mezóvárosokkali összeforrasztása érdemibeni javallat előterjesztése, a köz csendfentartásá- val és nemzet őrsereg életbe léptetésével foglalkozó, s e részben szinte a város részérül kiküldendő választmánnyal egyetértőleg működendő középponti választmány utasíttatik." (Vo.: IV/l/b. - 779/1848. közgyűlési számhoz kapcsolódó iratok.)

A négy városrész egyesítésére akkor mégsem került sor, ennek ideje csak 1895-ben jött el. Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága az 1894. szeptember 29-ei 252. számú, a szabad királyi város képviselő-testülete pedig az 1894 novemberében kelt 65. és 66. számú határozatával jelentette ki egyetértését az egyesülési szándékkal. Ezt a belügyminiszter - az 1886. xxn. te. 62. §-a alapján - az 1895. január 23-án 105 174/IH.b. szám alatt kelt rendeletével hagyta jóvá. Az egyesített város első közgyűlését 1895. július 8-án, hétfőn délelőtt 10 órakor, ünnepélyes külsőségek között tartották a Vármegyeháza nagytermében, mivel - a meghívó fogalmazása szerint - „a városház terme e célra szűk volna".

Esztergom szab. Idr. város egyesítést szorgalmazó leveléből - részlet

49