Olvasókönyv. Esztergom és Komárom megye az 1848/49-es forradalom és szabadságharc alatt - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 6. (Esztergom, 2000)

Hermann Róbert: Esztergom és Komárom megye 1848-49-ben

ver-huszárok élére állt, s kíséretét elhagyva előrevágtatott. Egy halom tetejére érve azt vette észre, hogy a jobb szélén haladó, Poeltenberg vezette lovasoszlopok oldalában zöld ruhás, ellenséges dzsidások mutatkoznak. Lekapta fehértollas kalapját, s azzal integetve igyekezett figyelmeztetni Poeltenberget a veszélyre. Görgei egyszer csak irtózatos ütést kapott a fejére, s érezte, hogy megsebesült. Közben a cs. kir. lovasság visszaverte a magyart. A túlerejű ellenlökésből Görgei arra a következtetésre jutott, hogy az ellenség jobbszárnyáról vont el erőket, s így a Klapka vezette magyar balszámynak sikerült visszavennie ÓszőnyL Ezért a további támadásokat szükségtelennek érezve, a jobbszámyon a sáncrendszer mögé rendelte vissza csapatait, Ószőny a magyar fél kezében maradt. Görgei sebesülése miatt azonban a sikert nem aknázták ki, a fővezér pedig napokig eszméletlen volt, s közben Haynau serege ismét elzárta a dél felé vezető utat.

Az újabb áttörési kísérletre, amelyet Görgei sebesülése miatt Klapka vezetett, július 11-én került sor. A haditerv arra épült, hogy az elvonulásra kijelölt három (I„ III., VII.) hadtest a Komáromban maradó II. és VIII. hadtestek mozgósítható részével megtámadja az elsáncolt tábort körbefogó cs. kir. hadsereget, s Nagyigmánd irányába megkísérli elérni a győr-bicskei utat. Az áttörés után a II. és VIII. hadtestek harcolva vonulnak vissza az elsáncolt táborba.

Sajnos, a magyar balszámyon álló Nagysándor tábornok vezette I. hadtest, illetve a centrumot és a jobbszámyat összekötő, Pikéthy Gusztáv tábornok vezette egyesített lovasság nem mutatott kellő aktivitást; sem a Nagyigmánd felé támadó Leiningen III., sem Poeltenberg VII. hadteste nem tudott áttörni, így a magyar sereg délután 5 óra tájban visszavonult az elsáncolt táborba. A július 11-ei komáromi csata után Görgei - a július 5-ei minisztertanács, illetve a 6-ai haditanács döntésének értelmében - július 12-13-án megindította csapatait a Duna bal partján Vác felé. Görgei seregének áthaladása után Esztergom megye párkányi járása rövidesen a cs. kir. csapatok kezére került.

Görgei elvonulása után Komárom erődjében közel 18 000 főnyi őrség maradt, Klapka György tábornok vezetésével. Július 25-én a várőrség egy különítménye rajtaütött a tatai osztrák helyőrségen, s megszerezte a cs. kir. ostromsereg létszám- és elhelyezési kimutatását. Klapka ezután kidolgozta az ostromsereg szétzúzását célzó hadművelet tervét. Július 30-án előbb a Duna bal partján űzte el az ellenséget, majd augusztus 3-án a jobb parti erők következtek. A cs. kir. csapatok így kb. 1500 főt, 30 löveget és többezer lőfegyvert

21