Olvasókönyv. Esztergom és Komárom megye az 1848/49-es forradalom és szabadságharc alatt - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 6. (Esztergom, 2000)
Hermann Róbert: Esztergom és Komárom megye 1848-49-ben
Görgei napkeltekor, Bayer József ezredes, vezérkari főnök 9 óra tájban küldött futárt Poeltenberg Ernőhöz, a VII. hadtest parancsnokához, hogy hadtestével azonnal induljon meg Komáromba. Poeltenberg sietett, ahogy lehetett, de csak délután 3 óra tájban ért a két huszárezreddel és lovasütegeivel a Duna jobb partjára. (A tavaszi esőzések és áradások miatt a Komáromba vezető utakat néhol közel egy méteres víz borította, a Dunán történő átkeléskor a Görgei által rögtönzött szükséghíd egyszer majdnem elszakadt, s meg kellett erősíteni). A hozott erősítés ekkor már nem sokat segíthetett. A megtépázott cs. kir. fősereg ekkor már visszavonult Győr felé, a kihajszolt huszárlovaktól pedig nemigen lehetett hatásos üldözést várni. A csata lényegében döntetlen maradt, Weiden csapatai Győr felé vonultak vissza, Komárom viszont felszabadult. Ezzel egy időben Esztergom is felszabadult. A Colloredo-Mannsfeld-féle cs. kir. dandár április 24-én ürítette ki a várost, s indult el Mocsára. Április 29-én délután 3-kor a VII. hadtest Kmety-hadosztálya bevonult Esztergomba. Komárom és Esztergom megye felszabadítása után újjászervezték a polgári közigazgatást. Puky Miklós kénytelen volt elhagyni kormánybiztosi pozícióját; helyét Sáros megye főispánja és Pozsony megye volt kormánybiztosa. Újházi László foglalta el június elején. Esztergom megyébe Kossuth Palkovics Károlyt nevezte ki kormánybiztossá. Palkovics április 30-án bizottmányi gyűlést tartatott, amelyen kihirdette a Függetlenségi Nyilatkozatot, s felmentette a cs. kir. megszállás alatt hivatalt vállalt tisztviselőket. Emellett megsemmisít- tette a cs. kir. uralom alatt írott jegyzőkönyveket. Még mielőtt azonban e gesztus nagyszerűségétől meghatódnánk, meg kell jegyeznünk, hogy ez éppen a kompromittálódott tisztviselők mentését szolgálta; ez gyakori jelenség volt az 1848-49 telén osztrák kézre jutott, s 1849 tavaszán felszabadult megyék életében. Május 1-jén tisztújítást, 6-án pedig megyeszerte hálaünnepséget tartottak a Függetlenségi Nyilatkozat emlékére. A nyári hadjárat Buda felszabadítása után Görgei Komáromra támaszkodva kívánta megvívni az újabb hadjáratot. A Délvidékről felhozandó erősítések, a Duna jobb- és balpartján lévő erők működésének koordinálására május 25-én létrehozta a Központi Hadműveleti Irodát, amely május végétől június 18-ig Esztergomban, ezt követően június 29-ig Tatán működött. Az új hadműveleti terv más tekintetben is érintette Esztergomot: Görgei utasítására megkezdték egy erődített hídfő kiépítését Párkány és Esztergom között Török Ignác vezérőrnagy veze19
