Olvasókönyv. Esztergom és Komárom megye az 1848/49-es forradalom és szabadságharc alatt - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 6. (Esztergom, 2000)
Dokumentumok
mussal bántak köz vitézeink e kiélt szerencsétlen falu népével, a Jelasics embereitől megrendelt kenyereket még azon forrón hozák élőnkbe, s mivel 48 órától óta egyebet a szántó földeken tanált tarló répán kívül sem mi, tisztek, sem legényeink egyebet nem ettek, jól ellakozánk belőle. Ezen idő folyama alatt már az egész vonalba állott a csata, két állomásból való kiszorításnál Esztergám megye fiai tettleges részt vettek - s a fegyvert, miként eljövetelünkkor ígérénk, nem gyalázánk meg. Perczekről perczekre vártuk Bécs városának papiroson 100 000-ret ígért fiait, s nem bántuk volna, ha a régi mithos deuchalionja-ként minden osztrák kőből az ellenség háta megett egy egy osztrák harczos bújt volna ki, de ezek nem jöttek; sőtt a bécsiek létöknek jelét sem adák, az óra 3-mat mutatott délután, s hazánk szent három színű lobogója előtt a sárga-fekete zászló - mint egykoron József testvéreinek kévéi [-] meghajoltak, ekkor lövésen kívül vettük észre Bécs városából két brigádának a bal szárny bekerítésére irányzott elő nyomulását.- Komárom vármegye zászlója alá sereglettek gyalázatos futásban kerestek menekülést, mellyel a Gömöriek s porosz herczeg nevét viselő zászló alj utánza, ezen valódi páni ijetség oka még most is ismeretlen; megbomolván a csatározó lánczolat, egymás után kezdettek vissza vonulni seregeink, s minket is Manszvürtből bizonyos Nemori név[ű] futár hozta parancs mozdított ki, 200 lépésre azonban tömegbe meg állottunk, s midőn a pozsonyi 8 ágyúk elhagyván állomásokat s azon halmukat tüstént az ellenség ágyú ütege foglalván el, a szó teljes és igaz jelentőségében olly sűrű lövések tétettek golyóval és kartácscsal reánk, hogy a hangot nem lehetett meg különböztetni, egybe olvadván az ágyúk bömbölése. Isten azom ban meg őrzött, századunkból - 4-en kívül - több el nem veszett. Nevezetessen: Michl József, Fiela Pál, Kósa János, Lukács Imre. Stekli Venczel önkéntes káplár s volt maróthi vadász a pozsonyi kórházban November 5-én meghalálozott vérhasba. Ezeket sem tudjuk bizonyossan, ellövettek é vagy elfogattak, parancsolat következtében most itt vagyunk Pozsonyban, súlyos elő örsi szolgálatot teljesítendő Vindicsgrécz tábora ellen. T[eljes] cz[ímzett] elnök úr, fiai Esztergom megyének viharos éjszakákon keresztül mezítláb álnak őrt, csak sajátokat követelik, nem kegyelmet; ha még be nem szedték volna pénzüket, kegyeskedjen a pénztárból azt előlegezni. Itt küldöm strázsa mester Tölgyesy Ferenczet, neki rendelete van a már le küldött öszve írásba foglalt pénz öszveget föl hozni. Ösmeretes erélyességétől várom, 203
