Olvasókönyv. Esztergom és Komárom megye az 1848/49-es forradalom és szabadságharc alatt - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 6. (Esztergom, 2000)
Hermann Róbert: Esztergom és Komárom megye 1848-49-ben
nemigen jeleskedett. Az október 30-i schwechati csatában mind a Komárom, mind az Esztergom megyei nemzetőrök az elsők között futottak meg. Ezek az alakulatok november elején hazatértek a táborból. A 18. zászlóalj három századából és az ungi önkéntesekből alakult meg a hónap végén az 54. honvédzászlóalj. A 18. zászlóalj Komáromban hátrahagyott feléből - Janik őrnagy parancsnoksága alatt - az 57. honvédzászlóaljat alakították meg. Esterházy Pál komáromi önkéntesei, a Turszky-századok és a pesti csatár század egyesítésével jött létre a 18. honvédzászlóalj. A cs. kir. hadsereg támadása és a megszállás 1848. december 16-án megindult az Alfred zu Windisch-Grätz tábornagy vezette cs. kir. főerők támadása Magyarország ellen. A cs. kir. csapatok áttörték a határmenti magyar védelmet, majd december 19. körül megkezdték a győri erődített állások bekerítését. A Görgei vezette feldunai hadsereg december 27-én elhagyta a győri állást, s visszavonult a főváros felé. December 28-án Bábolnánál került sor a szabadságharc egyik legszerencsétlenebb utóvédharcára. A magyar főhadiszállás elfoglalására küldött cs. kir. lovasság rajtaütött Görgey Kornél utóvéd dandárján, s a 34. (Porosz herceg) gyalogezred 2. zászlóalját szétverte és foglyul ejtette. A feldunai hadsereg Duna-balparti erői Lázár György gróf, vezérőrnagy vezetésével december 19-én érték el Komáromot. A várőrséget december 11-én három zászlóalj (15., 17. és 37.) alkotta. Ezek közül a 15. zászlóalj felét a Felvidékre, a 17.-et a Felső-Tiszához indították. Lázár tudta, hogy az erődöt rövidesen cs. kir. csapatok veszik körül - s ki tudja, hogy a magyaroknak mikor sikerül azt felmenteni -, ezért magával hozta a csapatok jelentős részét (18., 46. és 57. honvédzászlóalj, 34. gyalogezred két százada, a dunántúli önkéntes mozgó nemzetőrség 1-2. zászlóalja, az 1. pesti önkéntes mozgó nemzetőrzászlóalj, Szász János zászlóalja, a 13. huszárezred két százada), így ezekkel és a bevonultatott újoncokkal a várőrség létszáma (a tüzérséget nem számítva) elérte a 7700 főt. A cs. kir. csapatok 1849. január 1-jén kezdték meg az erőd körülzárását, s természetesen azonnal megadásra szólították fel a várőrséget. Ezt a felhívást a Majthényi István vezérőrnagy vezette tisztikar visszautasította. Majthényi azonban rövidesen lemondott a parancsnokságról, mire azt a haditanács Török Ignác ezredesre, rövidesen vezérőrnagyra bízta. Változás állt be a kormány- biztosok személyében is. Halasy Ede, a megye, illetve Sárközy József, a város 15
