Sobieski emlékkönyv. Sobieski III. János lengyel király halálának 300. évfordulója alkalmából rendezett konferencia anyaga - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 5. (Esztergom, 1999)
Szakács Lajos: Esztergom visszavétele
A királlyal szembenállók azt hangoztatták, hogy azért vezette őket Magyarországra, hogy a lengyel nemesség színe javát elveszejtse. 2 ^ A hadjárat szükségességét Sobieski szent meggyőződéssel vallotta: „Legyen az Úristen mindörökké áldott, aki nékünk mindennap kinyilatkoztatja kimondhatatlan jóságából fakadó kegyelmét! Minden vélekedés és elképzelés ellenére elhatároztuk, hogy ezt az erődöt esőben, hidegben minden mód nélkül, a lovaknak abrak, s magunknak élelem nélkül megvesszük. " 2Ą Erről nem csak a lengyel rendeket kívánta meggyőzni, hanem az orosz cárt, a perzsa uralkodót, a velencei dózsét is. Leveleire kedvező választ nem kapott, királyi akaratát viszont serege felett érvényesítette. A lengyel had így nem fordult vissza, hanem Párkánynál maradt és részévé vált annak a stratégiai biztosításnak, amely a császáriak előrelátásából október 2-a óta működött. Caprara tábornokot már ekkor a Vág völgyébe küldték Thököly Lévánál állomásozó kurucai szemmeltartására. A bal parton helyben maradt lengyel sereg pedig egyelőre Léva felől és Pest (Vác) felől akadályozta Thököly, illetve a pesti tatárok esetleges felmentési kísérletét. Károly herceg még a párkány utáni napokban intézkedett a Belgrád felől számításba jöhető felmentő erők akadályoztatására. Utasította Herberstein tábornokot, hogy a Styriában és Kharintiában állomásozó egységeivel támadja meg Eszéket és rombolja le a Dráva hídjait. Az ostrom-müveletek logisztikai biztosítását már említettük. Részleteiben ez azt jelentette, hogy a herceg a komáromi híd leeresztésén túl Győr felé is intézkedett élelem, takarmány, nehéz tüzérség és utánpótlás megindítása végett. 25 Ezalatt Budán is készülődtek. Kara Musztafa, a még itt tartózkodó nagyvezír, maradék hadaiból nemcsak Esztergomba, hanem Fehérvárra is küldött erősítést és mielőtt október 13-án a haditanács végeztével elhagyta volna Budát, hogy téli szállásra Belgrádba menjen, Kara Mehmed parancsnoksága alá jelentős erőket rendelt. 3.2. A várvívás második etapja. Átkelés, szemrevételezés, harc a Szent Tamás-hegyi őrházért, az első és második vonalbeli őrs felállítása (október 19-22.) A szemtanúk csodálkoztak azon, hogy a török nem akadályozta a hídverést. A történelmi leírásokban „beijedtségének" tulajdonítják. 26 Ehelyett felgyújtotta a Szent Tamás hegyi palánkot és a külvárosokat is. Amikor Sobieski János, Lotharingiai Károly és kíséretük október 19-én reggel átkelt a hídon, a terep és a vársík szemrevételezése mellett az első átkelők alakulatait a Szent Tamás hegyi őrház török védői ellen vezényelték, egyben a tűzoltást is feladatul szabták. Scharffenberg ezredes és csapatteste mindkét feladatot sikerrel oldotta meg. A Szent Tamás hegy megvívásában 180 törököt levágtak, 200-at foglyul ejtettek, így a Párkánynál fogságba kerültekkel együtt a tábor 1400 törököt őrzött, köztük magas 23 Vö. WIMMER: i. m. 381. p. 24 Lásd Listy... 575. p. 25 Vö. WIMMER: i. m. 381. p. 26 Vö. BÁNLAKY: i. m. 42. p.
