Sobieski emlékkönyv. Sobieski III. János lengyel király halálának 300. évfordulója alkalmából rendezett konferencia anyaga - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 5. (Esztergom, 1999)
Szakács Lajos: Esztergom visszavétele
Szakács Lajos: Esztergom visszavétele 1. Stratégiai helyzet A bécsi győzök 1683 szeptemberében nagy erőkkel nyomultak be Magyarország területére Sobieski János lengyel király, a szövetséges csapatok főparancsnoka 1 stratégiai célként Budát jelölte meg. Végül is a Haditanács óvatosabb tervét fogadták el, eszerint az év hátralévő részében Párkány és Esztergom felmentését kellett kierőszakolni. Távolabbi célként természetesen nem mondtak le Buda visszafoglalásáról. Ez mint további feladat szerepelt a hadvezetés terveiben. E szándék megvalósítása mögött Esztergom stratégiai jelentősége még jobban megnőtt, bevétele kulcsfontosságúvá vált. Sikertelen ostroma esetén továbbra is a török ellenőrizte és akadályozta volna Buda hátában a dunai és országúti muníció és hadtáp utánpótlást, a csapatok felvonulását, összeköttetését és hírrendszerét. A majdan Budát ostromló szövetséges sereg számára kiesett volna, mint csapatösszevonási bázis, mint feltöltő, pihentető és betegellátó hely és úgyis, mint raktár. Ugyanakkor török őrsége elég nagy számú volt ahhoz, hogy Buda esetleges szorongatott helyzetében felmentő csapatokat küldjön, vagy ha mást nem, az ostrommüveleteket zavarja, biztosítsa az összeköttetést a Thököly által megszállt Felső-Magyarországgal és főleg Érsekújvárral. Nélküle Budát, de a felső-magyarországi várakat sem lehetett bevenni. A párkányi győztes ütközet 2 nem hiába keltett nagy reményeket Esztergom bevételéhez is, másrészt megfontolásra késztette a szövetséges vezéreket. Magát Sobieskit is, azt az embert, aki oly nagy lelkesedéssel küldte szerte Európába a párkányi győzelem hírét, Lotharingiai Károly beszélte rá a maradásra és a jobb parti átkelésre. A párkányi csata után azonnal megkezdték a Dunapart felderítését, alkalmas helyet keresve az átkeléshez. Párkánytól följebb 3 km-re, az esztergomi ágyúk lőtávolságán jóval kívül, Komárom irányában, ott ahol a Nyárosi és a Körtvélyes szigetek három ágra osztják a Dunát, a túloldalon találtak is hajóhíd kikötéséhez megfelelő fundamentumot, egy régi épület alapjait/ A hídfő közelében építik fel és rendezik be Sobieski királyi sátrát 4 és a többi vezér is mind a közelében táborozik. Az 1683. ápr. 1-én aláírt véd- és dacszövetség okmányába belefoglalták, hogy az egyesített sereg parancsnoki tisztét egy felkent király tölti be. (KLUCZYCZKI: Akta do dziejów króla Jana III 1883. 33., 63-70., 210., 333. p.; SADZEW1CZ: Pod Wiedniem i Parkanami 1683. Warszawa, 1972. 140. p.) 2 Október 9-én Parkany alatt döntő győzelmet arattak a szövetségesek a Budáról segédcsapatokkal érkezett Kara Mehmed felett. 3 Vö. CSORBA CSABA: Esztergom hadi krónikája. Budapest, 1978, Zrínyi. 191. p.; SZAKÁCS LAJOS: Esztergom rekonstrukciója. Szentendre, 1983.; GREBEL IGNÁC: Dyaryusz Wyjazdu Z Krakowa pod Wiedeń Jana III. Roku 1683. w Krakowie, Grebel, Roku 1784. X 15. 4 Lásd KUKULSKI, LESZEK (red.): Jan Sobieski: Listy do Marysieńki. Czytelnik Warszawa, 1970. 561. p.
