Kántor Klára: Esztergom vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1638-1702 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 4. (Esztergom, 1999)

Esztergom vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei 2. kötet. 1691-1702

okozta terheket.

500. A vármegye megköszöni az érseknek az esztergomi révhez II. 70. küldött hajót. Mivel azonban /az érsek/ nem fogadja szívesen

a vármegye kéréseit, ezért nem kell őt zavarni. A vármegye ezentúl másutt fogja előterjeszteni folyamodásait.* 123 124

501. Takácsy András érseki provizor ünnepélyesen tiltakozik a 11.70. köbölkútiak ellen, akik egy, Búcsú faluhoz tartozó területet birtokolnak, erőszakkal elfoglalva az érsek tulajdonát. Bejelenti, hogy erre erőszakkal fognak válaszolni. Bottyán úr viszonttiltakozik és azt állítja, hogy azt a földet régóta ő használja.

502. Főtisztelendő Mérey Mihály, az Esztergomi Káptalan névé- II. 71. ben eltiltja Esztergom királyi várost a Zöldmezőn (Campus Viridis)125 kívüli - egészen a Szamárhegyig (Számár hegi) terjedő - terület használatától.

503. Sinka György bíró /Esztergom/ királyi város nevében vi- 11.71. szonttiltakozik a Zöldmezőn túl a Szamárhegyig terjedő terület miatt, mivel az művelés alatt áll, és ellentmond a kápta124 A fogalmazványi példányban a bejegyzés megfogalmazása árnyaltabb: a vármegye ne közvetlenül a főispánhoz forduljon kéréseivel, hanem valamely egyéb fórum közbeiktatása által.

123 Zöldmező ma már nem élő helynév. Az egykori Zöldmezei Szent György

prépostsággal ill. a ma Esztergom város részét képező Szentgyörgymező érseki oppidummal szokás összefüggésbe hozni.

169