Kertészeti Egyetem tanácsülései, 1988
1988. október 24.
6 szervezeti és működési szabályzatok kialakításához kidolgozott "Ajánlások"-ban is megfogalmazásra kerültek azok a szempontok, amelyeket az uj szervezeti keretek között az egyetemeknek figyelembe kellett venniük. így az intézményi szabályzat tartalmazza a szervezeti egységek és vezetők főbb hatás- és jogkörét az igazgatás, a gazdálkodás, a munkáltatói jogok stb. területén. A részletes leirás azonban nem az intézményi szabályzat, hanem az ügyrend - jelen esetben - a gazdasági ügyrend feladata. Véleménye szerint az Egyetemi Tanács elé kerülő "Irányelv" ezt az ügyrendet nem helyettesitheti, az ügyrend követelményeinek nem felel meg. Ezen túlmenően, tartalmában is eltér a fent idézett ajánlásokban foglaltaktól. Felsőoktatási intézményeink integrálásakor ugyanis, általánosan elfogadott el volt, hogy a gazdálkodási tevékenység területén a gazdálkodási döntéseket, hatásköröket célszerű lenne az eddigieknél jobban decentralizálni és intézményi vezetői szinten elsősorban a perspektivikus, összegyetemi feladatok kijelölésével indokolt foglalkozni. Az egységek - különös tekintettel a földrajzilag elkülönülő helységekben működőkre - saját maguk felelősen dönthessenek a rendelkezésükre bocsátott pénzeszközök hatékonyabb felhasználásában, legyenek érdekeltek tevékenységük eredményében, összegyetemi célokhoz saját elhatározásuk alapján járuljanak hozzá. Az egyetemek jelenlegi struktúrájának kialakitása során tehát alapvető szempont volt, hogy a részben önállóan gazdálkodó karok, intézetek, gazdálkodási önállóságukat megtartsák, a központi irányitás ne adminisztrativ középirányitó szervként működjék. Ezen egységek pénzeszközeiből centralizálni csak önkéntes hozzájárulásuk alapján lehetséges. Annak nincs akadálya, hogy u.n. összegyetemi feladatok ellátására a rektor tartalékot képezzen, azonban ezt nem centralizált módon, hanem az egyes szervezeti egységek költségvetésén belül zárolva. Javasolom, hogy az egyetem haladéktalanul készitsen az SZMSZ-t kiegészítő részletes
