Kertészeti Egyetem tanácsülései, 1986
1986. december 15.
б követően érdemes hozzáfogni, amire 1987-ben már sor kerülhet. Az Egyetemi Tanács elé véleményezésre bocsátott két tantervi irányelvtervezet kialakítása során a következő vitatott kérdések merültek fel: A kénzés .jellege: Egymásra épülő, elágazó rendszerű kétszintes képzés, vagy elágazás nélkül egymásra épülő kétszintes képzés legyen? Elhangzott olyan javaslat is, hogy esetleg a kertészmérnök- és üzemmérnök képzés je lenlegi rendszere szerint történjen? Hosszas vita után a bizottság végül az egymásra épülő, 4 félév után elágazó, kétszintes képzés mellett foglalt állást: ezt javasolja bevezetni. A képzés célja- okleveles mérnök: általános képesités mind a 16 iparágra kiterjedő érvénnyel. /a mellékelt táblázatban a termelési érték és export adatai helyesen milliárd Et-ban/- üzemmérnök: 4 szakágra specializált képzés tartósitóipari /konzerv-hütő,növ.olaj-dohány/ erjedésipari /bor,sör,szesz és keményitő,üditő/ gabonaipari /malom,sütő,édes, keveréktakarmány/ állati termék feldolgozó /hús,tej,baromfi/ Az Élelmiszeripari Főiskolai Karon szerepel a hőkezeiéses tartó sitás elnevezésű képzés is, ami viszont nem illik bele az előbbi iparági csoportositásba. További specializáció a posztgraduális szakositó képzésben. A képzés időtartama : nem volt vitatott nappali tagozaton: oki. 10 félév üzemmérnök 6 félév levelező tagozaton: üzemmérnök 8 félév oki.kiegészítő: 6 félév Szakmérnök és szaküzemmémök képzés 3-4 félév A képesités megjelölése Javaslatox vottak; élelmiszermémök /üzemmérnök/ élelmiszeripari mérnök /üzemmérnök/
