Kertészeti Egyetem tanácsülései, 1984
1984. november 6.
- 5 pontszám elérése esetén is nyújthat be fellebbezést a jelentkező, s mindenképpen várható, hogy az intézményi ponthatárhoz közeleső, fel nem vett jelentkezők mindegyike ad be fellebbezést. Ez az önmagában is ellentmondásos helyzetet tovább bonyolítja: ha az első fokon eljáró felvételi bizottság betölti az intézmény rendelkezésére álló keretet, akkor a fellebbezésnek tulajdonképpen nincs értelme, ha a másodfok számára meghatározott keretet hagyunk, az első fokú döntésnél elmondottak jönnek elő /mi alapján vették fel az egyiket, milyen alapon utasították el a másikat/. A jogi kérdéseken túlmenően az általános fellebbezési jog biztosítása hatalmas terhet ró a felsőoktatási intézményekre, vagy ha a másodfok a minisztérium, akkor ránk. E sorba tartozik az Ae. 68.§ /1/ bekezdésében biztosított un. felülvizsgálati kérelem, amelyet - gyakorlatilag - mindenki benyújthat a másod fokú döntés ellen. A felülvizsgálati kérelmet, mint már említettem, vagy a felsőoktatási intézményeket irányitő minisztériumok /országos hatáskörű szervek/ e kérdéssel foglalkozó szervezeti egységei, vagy maguk a miniszterek /országos hatáskörű szervek vezetői/ bírálják el. Belátható, hogy az Ae. alkalmazásával, illetőleg az ebben biztosított jogorvoslati lehetőségekkel gyakorlatilag nem növeljük a felsőoktatási intézmények önállóságát, az irányitó főhatóságokra pedig továbbra is, vagy talán az eddigieknél is több munka hárul. Megjegyzem, hogy ha logikus rendszert kívánunk felépíteni, a felülvizsgálati kérelmek elbírálására is külön keretet kellene biztosítani, a kör ezzel be is zárul: az elbírálás során ugyanazok a kérdések merülnek fel,mint a fellebbezési döntések során. A felvételi vizsgák tapasztalatai azt mutatják, hogy bármilyen merev rendszer kiépítése esetén szükség van méltányosság gyakorlására. Az 0tv* tervezetében is szereplő
