Kertészeti Egyetem tanácsülései, 1982

1982. január 21.

о- з -kezetében helyet kell kapjon egу egységes, tervszerűen kifej­lesztett zöldfelületi rendszer, amelynek alapvetően szociális­higiéniai jelentősége van. Érdemes ezzel kapcsolatban egyik 1919-ben megjelent könyvéből idézni néhány gondolatát: " Összefoglalva a jövő városépitészetének kertmüvészeti részére vonatkozó kérdéseket röviden megállapíthatjuk, hogy a jövőben ezeket nem elsősorban szépészeti, de elsősorban szociális kérdé­sekként kell megítélnünk: A városok parkrendszerének is demokra­tizálódnia kell, a parknak, a városi kertnek a közönség széles rétegei és elsősorban a gyermekek szolgálatába kell szegődnie. A jövő városaiban tehát a Sitte szerinti dekorativ zöld helyet kell, hogy adjon a higiénikus zöldnek. A jövő város parkajai, zöld terei csak a városépítő, a kertépítő, az építőművész, a szociológus és a pedagógus együttes munkálkodása biztosíthat­ja. Elkerülhetetlen szükséges azonban a modern város helyes és ideálisan higiénikus felépítéséhez egy mindenré előre kiter­jedő parkrendszer megállapitása, amelyben aztán az egyes zöld terek mint szerves egészébe jól és célszerűen helyezhetők bele." Kertmüvészeti alkotásai közül kiemelkedőbb a Szolnokon készült tiszaparti park, amely jelentős településkép formáló hatású, a Baján megépült Déri park, a nyíregyházai Morgó melletti teme­tő, a budapesti Kossuth- tér és a Lőrinci Kossuth-park. Alkotásai az akkor kibonatakozóban lévő architektonikus, szigo­rúan az épülethez, a szerkesztett rendhez igazodó kertstilus szellemében készültek. 25 éves tevékenysége alatt erre oktatta hallgatóit is. Az oktatásban szerepelt a korszerű városépitészeti városrendezési kérdések is, mivel Rerrich felismerte, hogy a településfejlesztés nem nélkülözheti a kertépítész szakemberek közreműködését, ahogy e szakemberek sem nélkülözhetik a város­­rendezési alapismereteket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom