Kertészeti Egyetem tanácsülései, 1981
1981. november 3.
±-12-Többek között azért, mert az oktatók óraszáma sem felel meg ennek az oktatási rendszernek. El kell ismerni az oktatóknál és hallgatóknál azt az időigény növekedést, ami jelentkezik. Az állami vezetésnek is el kell ismerni ezt a munkát az oktatók minősítésénél és a hallgatók esetében is. Konkrét javaslat a 3»oldalhoz:a./ ponthoz: ki kellene egészíteni azzal,hogy összmennyiségében nagy mértékben csökkentjük az elméleti és gyakorlati órák számát, másrészt csökkentjük az órán kívüli olyan terhelést, ill. figyelembe vesszük, mint az órán kivüli üzemi gyakorlat stb. vagyis ossz mennyiségében hogyan tud felkészülni az' értelmiségi funkcióra. Számszerűsíteni kellene itt még a könyvtározást is,ami szintén mérhetetlenül sok időt vesz igénybe, ugyanakkor feladatok kitűzésével ösztönözni kellene a könyvtározásra. Visszatér még arra a témára,hogy csak úgy lehet a vizsgaidőszak csökkentést elképzelni,ha ez egyben a vizsgák számának a csökkentését, egy átfogó beszámoltatási rendszer változtatást jelentene.A jelenlegi képzési rendszer szerint ha csökkentenénk egy-egy vizsgára való felkészülés idejét, ez nem azt jelentené,hogy az évközi tanulást növeljük, hanem azt jelentené, hogy a vizsgára általában kevesebbet fog tanulni abból a tárgyból. Ennek tehát csak egy átfogó rendezését lehet elképzelni. Péld. sokkal szélesebben és minőségileg másként alkalmazzuk a megajánlott jegyek rendszerét.Sokkal hasznosabb lenne,ha nem kellene annyi tárgyból vizsgázni, óvközbeni beszámolást,vagy hasonlót elismernének vizsgha helyett. Van a KISZ Bizottságnak egy olyan javaslata,hogy hosszú távon a vizsgák olyan mértékű csökkentését kellene elérni,hogy miután időben a konzulens sokkal többet tud foglalkozni hallgatójával, jobban megismerheti,miután mindig együtt vannak le tudja osztályo: ni,igy nem kellene külön vizsga. A leterhelésről: korábban már egy Írásos anyag is megjelent arról,hogy ha egy átlagos képességű hallgató »átlagos teljesít-I
