Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanácsülései, 1963

1963. január 16.

Karsó e.:

Nagy Béla:

Lamaele.:

Ormos e:

Hakesányi e

Domokos J:

$

\

Hozzászólások folytatása

A hallgatókkal való foglalkozás és törődés szükségességéről beszél. A Főiskola vezető kádereket képez, s az oktatók ebbeni tevékenységét is mérni kellene. Általában az oktatók szívesebben Írnak különböző tudományos dolgozatokat, mint jegyzetet. A hallgatóknak fájó pontja, hogy nincs jegyzet és könyv. Javasolja, hogy a tanszékvezetők vegyenek részt legalább egy évben egyszer csoportértekezleten.

A telep oktatási, tudományos és gazdasági feladatairól beszél.

A múlt káderpolitikájának voltak hibák, karrierizmus és személyi önteltség nagyfokú volt, egyeseket nem engedtek kibontakozni. Különböző átcsoportosításokkal és a káderpolitika megjavításával ezen a helyzeten rengeteget javítottak, s reméli, hogy a jövőben is jó eredményeket fognak elérni.

A tanszékével kapcsolatban elmondja: nem tudott olyan kollektívát kialakítani, mint előző munkahelyein, minden túlmunkát mereven elutasítanak. Iv'egéllapitja, hogy nem mindenki való arra a tanszékre, aki egyébként másutt értékes munkát tudna végezni. Ezt nyiltan meg kell mondani és cselekedni kell. A nyerészkedés: találmányokért, újításokért pénzt kapnak, ugyanakkor jelentős munkaidőt rabolnak el. A tanszéken kialakult lassú munkatempót nem sikerült megváltoztatnia, a válasz: ennyi fizetésért ez a tempó éppen elég. Hibának tartja, hogy a kádervéleményeket nem vizsgálják meg alaposan, hanem elfogadják, s ebből az következik, hogy esetleg téves információ miatt értékes embereket vészit el a Főiskola. Hiba van a vélemények kialakításában is, van még félelem az emberekben /pl.Oktatási Bizottság VIII.Kongresszussal kapcsolatos értekezlete, Készáros e./ A kollektiv vezetésről: nem tartja helyesnek a hosszú értekezleteket. A jutalmazások rendszere sem megfelelő: a tanszékvezető rendelkezzék bizonyos kerettel, melyet a saját belátása szerint oszthat részt.

Az itt végzett hallgatók vezetők lesznek, helyes lenne, ha a vezetésre és az emberekkel való bánásmódra vonatkozó elveket valami módon számukra hozzáférhetőkké tennénk. Az Orvostudományi Egyetemen ez tananyagba van- iktatva. Kéri, hogy a csoportvezetők jelentsék be a Tanszéken, hogy mikor tartanak értekezletet, s sikkor időt szakit arra, hogy résztvegyen. Tisztázni kellene, hogy a tanszékre igényelt gyakornoknak mi a perspektívája, mert mindegyik azt hiszi, hogy oktató lesz belőle. A helyes az lenne, hogy a tanszékre került gyakornokból a gyakorlat számára nevelnénk embereket.

Összehasonlitást tesz az 1956 előtti és a mostani állapotokkal, elmondja, hogy félelemérzete elmúlt, jól érzi magát. Az embereknek megjött a munkakedve.

Először forduőtelő, hogy a tanszéket megkérdezték: kit jelöl gyakornoknak, ezt nagyon helyesnek tartja. A jutalmazási rendszer megváltoztatását javasolja.

/