Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanácsülései, 1963

1963. május 3.

Olló Lajos Bp. Pártbiz .részéről: Az a szenvedélyesség, araival az elvtár­sak vitatkoznak az anyagon, biztositéka annak, hogy a nehézsé­geket ^le fogják győzni. Ne legyenek illúzióink a beiskolázást illetően. A felvételiknél nagyobb súllyal, körültekintőbben néz­zék meg a középiskolai eredményeket is. A felvételi munkát idő­ben kellene elkezdeni. Csökkenő arányszámban kell elégséges ren- düeket felvenni. Nem kell okvetlenül kitölteni a keretszámokat. Azok nem kötelező tervelőirások, hogy meg nem felelő felvételi anyag esetén is okvetlenül ki kell tölteni a keretszámot. Természetes folyamatban kell tekinteni, hogy az I.-II. évben a hallgatók bizonyos hányada lemorzsolódik. Nincs értelme engedni azokat a hallgatókat, akiknél már az I. -félévben előfordul, hog; nem válik belőle jó szakember. A szakmai érdeklődést, a hivatás- tudatot a hallgatókban fel kell kelteni. A szakma iránti szeret« felkeltése a tanulmányi eredményben biztos kifejezésre jut. A jobb hallgat ókcal való fokozottabb törődés ne történjék a köze­pes hallgatók rovására. A demonstrátorok kérdése ninos megoldva, a demonstratori-rendszer a tanszékhez köti a- hallgatókat, bizo­nyos elhivatottsági érzés .két kelt a hallgatókban, a szakmát jobban megismeri, abban elmélyül. A felsőoktatási pedagégiei didaktikai módszerek kidolgozását nekünk kell megoldani. Nincs szó a határozati javaslatban a pedagógiai módszerek kidolgozá­sára, ölter jesztósére, alkalmazására. Ezeket a kérdéseket nem elvontan, hanem konkréten általánosan kell tárgyalni, s meg­vizsgálni egy tanszék ilyen irányú munkáját. Magyar Sándor: A Főiskola oktatói, nevelői munkája egészséges utón halac A Főiskola munkájában határozottan a fejlődés tapasztalható, kü­lönösen azok érzik ezt, kik pár ;v óta figyelik a Főiskola oktató-nevelői munkáját. A gyakorlati életbe kikerült kertész­mérnökökről az általános vélemény, hogy a gyakorlati munkában megállják a helyüket. Vannak problémák, amelyeket azonban a fejlődés vet fel. Az önkormányztitot kibontakoztatni lehet, min­den öntevékenységet, leleményességet fel kell használni. A gyakorlati oktatásban egy mechanikus vonalat lát, sokszor elő­fordul, hogy a hallgatóknak akkor mutatjuk be a gyakorlati okta­tást, araikor azt már nem szabadna végezni, tehát nem mindig az optimális időpontban kapják meg a gyakorlatot. A hal•gatók esz­mei, politikai nevelése a Párt és a szocializmus ügyéért lelke­sedjenek, a szakmájukért ugyanigy. ez nemcsak elhat Irozás kér­dése. A gyakorlati oktatás lebonyolításához egy-két ügyintéző beállítását ne sajnálja a Főiskola. Ezzel a tanárok válláról le­vennénk az adminisztratív tevékenységet. Kürthy Imre F.M.Szakokt.Főig.: Helyeselni lehet a Főiskola törekvését, Tiogy minden évben az oktató-nevelő munkát napirendre tűzi. Az általános műveltség hiánya vetődött fel a felszólalásokból. Amíg a középiskolái oktatás magasabb szintet nem ér el, addig est az irányt a felsőoktatási intézményekben pótolni kell, hogy a hallgatók az egyetem elvégzése után mérnöki szintre emelked­jenek. Egyetért azzal a javaslattal, hogy az intézmények közö++i tapasztalatcserével lemérhessük ■ zt a helyet, amelyet az intéz­mény jelenleg elfoglal. Tervbe vette az igazgatóság, ho/^y a szakmai kérdések összevetésére és országos viszonylatu 1 elyzet rögzítésére bizonyos időközönként összehívja a tanszékeket köz­vetlenül. A Felvételi Bizottság elnökei országos értekezletre Kivja a Földművelésügyi Minisztérium. A jegyzet kérdésinél ja­vasolja, hogy határidő is szerepeljen. Egy átfogó tervet keil késziteni, 1-1,5 félév álljon rendelkezésre. A coedukált kol­- 5 ­t

Next

/
Oldalképek
Tartalom