Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanácsülései, 1962

1962. január 12.

Bacsó Nándor; Aggálya, hogy a kulturtechnikának igen nagy feladatot kell magára vállalnia, ha a meteorológia tárgyat megelőzően kerül oktatásra.

A meteorológia a kultűrtechnika alapja. A termesztési tárgyak vonatkozásában jó helyen van a meteorológia a VI, féléven.

Javaslata: a meteorológia tárgyat válasszák kétfelé óraszám-növelés nélkül. Az I.vagy II.félévben kellene adni a meteorológiai alapismereteket és a VI. félévben 1 órában az agrometeorológiát. Ez sokkal jobban szolgálná mind a műszaki, mind a termesztési tárgyak igényeit.

Terpó e.: Világnézeti Bizottság hozzászólása 3.sz. mellékletben.

Tóth Tibor; Terpó elvtárs és Fekete Zoltán véleményével egyetért. Takarmánysilóval kell foglalkozni.

Javaslata: üljön össze a tanszék és egyeztesse velük ezt a részt.

Ami az épitészet keretébe tartozik azt oktassák, ami viszont nem ide tartozik azt a termesztési tanszék oktassa. Egyetért azzal, hogy az általános meteorológia az I.vagy II.félévre kerüljön.

Domokos J.: Milliós összegek kerülnek kiadásra évente és az üvegházak rosszak,

használhatatlanok. Ezért az állami vezetés a felelős.

Kárpáti Z.: A meteorológia első részének az I,féléven való oktatásával egyetért,

ez a növényiöldrajz előadásait is megkönnyitené.

Mészáros e.: Hozzászólása 4.sz. mellékletben.

Probocskai e: Hozzászülása 5.sz. mellékletben.

Pillis e.: Ami a programban van, az nem egészen esik egybe azzal, amit Ormos

elvtárs mondott. A kulturtechnika cimszó alatt az öntözéssel összefüggő kérdések nem csak a földmunkákra korlátozódnak. Ez az öntözési tananyagrész megelőzi sokszor a gépesitési tanszék anyagát. Elképzelhetőnek tartana egy olyan megoldást, hogy az öntözés kérdései szétszórtan szerepeljenek,de minden egyes kérdésnek legyen egy centruma. Az építészetet illetően: ezzel még több probléma jelentkezik. Legfeltűnőbb, hogy ennek a tárgynak a jellege kialakulatlan. Hagyon sok benne az átfedés, időnként mezőgazdasági enciklopédia is belekerül. Túlságosan sok benne a történeti rész. Arra kell gondolnunk, hogy végzett hallgatóink 8-10 év múlva vezető poszton lesznek és ebbeli minőségükben találkoznak épitészeti problémákkal. Ez dönti el, hogy milyen építészeti ismeretekre lesz szükség. Mire lesz szükség? Érteni kell ahhoz, hogy gazdaságossági és üzemtan! szempontból meg tudja mondani az építészmérnöknek, hogy mire van szükség és a tervet ellenőrizni tudja. Itt az anyagrészt erősen csökkenteni lehet.

Egyetért Terpó elvtárssal, hogy a kerttervezők és a filozófusok kö- • zött szorosabb kapcsolat kell létesüljön. Azt is meg kell mondani, hogy ilyen kapcsolat mór kialakult.

Még egy fontos kérdés: van valami feltűnő abban, ahogy a hallgatók a kerttervezési szakot választják és a tanszék kőiül csoportosulnak.

. Feltétlenül fel kell figyelnünk arra a jelenségre, hogy több év óta a városhoz ragaszkodók vannak ebben a csoportban. Már a felvételi vizsgán lehet látni ezt a jelenséget. Súlyos hiba, hogy ezeknél a hallgatóknál a társadalmi, szociális összetétel nem megfelelő.

Azért hivja fel erre a figyelmet, hogy a tanszék törekedjék szelektálásra, mert politikai-világnézeti szempontból ezek a leggyengébb hallgatók.

Az is feltűnő, hogy a Kerttervezési Tanszék tagjai kint sokkal intenzivebben dolgoznak, mint bent.- 2 -