Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanácsülései, 1962

1962. február 23.

Magyar Sándor felhívja a figyelmet az üzemrészek közötti koope­ráció fontosságára és a kérdés további kidolgozására. Szúróczkv Zoltán megállapítja, hogy a termelési folyamat egysé- ge nem alakul ki a termesztési tárgyak oktatásán belül, bs a hiány a Gyümölcstermesztési Tanszék anyagában is fellelhető, vé­leménye szerint énnek pótlása nem az Üzemtani Tanszék feladata, bár eddig ők végezték. Porpáczy Aladár válaszában megköszöni a széleskörű vitát. Első­sorban megjegyzi, hogy a jegyzet elkészítését eredetileg 1963-ra ütemezték s csak azért, hogy a most vizsgázó hallgatók kezébe kerüljön valami, hevenyészetten összevágták. Az anyag tehát nem forrta még ki magát. Hangsúlyozza, hogy a háromrészes jegyzetet csak együtt lehet bírálni? külön-külön nem. Súlyos elvi kifogá­sokat emelt a jegyzet I.részével kapcsolatban Tétényi elvtárs. Ezzel kapcsolatban szükségesnek tartja leszögezni, hogy ő ssak nem ismer nyugati vagy keleti biológiát, csak egyfélét: a haladó biológiát. Az egyes tételek dogmatikus kezelése ellen vannak. A növekedés és termőrügyképződés dualisztikus tárgyalása mellett foglal állást. A florigén-elmélet metafizikussá nyilvánitásával nem ért egyet. Általában sok minden metafizikus volt nemrégen, ami ma már nem az. Az eklekticizmus kérdése távol áll tőlük. Ha igy látszik ez,- hiba részükről. Az irodalmi hivatkozásokban el­követett hibákat kiküszöbölik. Felvetődik a kérdés, mit tanítsa­nak. Véleménye szerint a gyümölcstermesztés élettani vonatkozá­sait nem lehet a gyümölcstermesztés alkalmazott részétől elkülö­níteni. Nem hiszi, hogy ezzel káros átfedések lennének. A Tanács döntse el, milyen mértékben építsék be ezeket a kérdéseket anya­gukba. A Világnézeti Bizottság tárgyilagos véleményt adott, de a végével nem ért egyet, azzal,hogy nem elég a Tanszék munkatársai­nak élettani felkészültsége, a metafizika felé hajlanak. Ezzel nem ért egyet. Bennük megvan a legnagyobb jóakarat, tévedések bennük is lehetnek. A haladó biológiával kapcsolatos véleménye: egy kertész, ha tényleg kertész, csak a haladó biológia hive le­het, önkéntelenül is micsurinista. Nem fogad el olyan dogmatikus tételeket, mint a fajok átalakulása, amivel nem tud egyetérteni. Tamássy megjegyzésével kapcsolatban közli, hogy az átrendezés so­kat fog^segíteni a jegyzeten. Pillis véleménye, hogy a világhely­zetet bővebben ismertessék, megnézik a lehetőségét s amennyire le­het, beveszik a jegyzetbe. - A zöldtrágyát illetően inkább a jövőt mutatják. A sok név és felsorolásból eredő hibát kijavítják. Alanykérdésben a faiskolai tanszékkel az anyagot összehangolják. Az anyag fejlődéstörténeti sorrendben tárgyalásán gondolkodni fognak. Kozma Ferenc szükségesBskxtarkga: rámutat arra, hogy a VNB és má- sok megjegyzése milyen céllal történik. Véleménye szerint helyes, ha a kereken kimoddott problémák megvilágításával igyekeznek se­gíteni. A jegyzet biológiai gondolatmenetében vannak kxhák töré­sek, ezt a bírálók leszögezték, ennek eredménye az a megállapítás, hogy a biológiai alapkérdésekben bizonytalanságok vannak. A jegy­zet elvi hibáit nem lehet a hevenyészett gyors munkával menteni. A biológia gyors fejlődését figyelemmel kell kisérni. Terpó András megjegyzi, hogy mindenkit egy elv vezérel, az anyag korszerusitese. Nem ért egyet azzal, hogy minden kertész micsu­rinista. Somos András igazgató a vitát összefoglalva megállapítja, hogy az eddigi reform-vitáknak megfelelően a körültekintő előkészítés a gyümölcstermesztés tananyagának vitájánál is megtörtént, véle­Jé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom