Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanácsülései, 1962

1962. október 26.

Jegyzőkönyv Felvétetett a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Tanácsának 1962. évi október hó 26.-án tartott rendes ülésén. Jelen vannak: Dr. Somos András igazgató, dr. Terpó András és dr. Bognár Sándor igazgatóhelyettesek, Dr. Ormos Imre, Dr. Por­pác zy Aladár, Dr. Probocskai Endre, Dr. Vas Károly, Dr. Fekete Zoltán, Dr. Kárpáti Zoltán, Dr. Tamássy István, Dr. Rakcsányi László, dr. Tóth Tibor, dr. Pillis Pál, dr. 'Lamme1 Kálmán, Gombkötő Géza tanszékvezetők, Dr. Dobray Endre gazd. igazgató, dr. Horn Ede oszt.vezető, dr. Ssepregi Pál, Dezső Imre adjunktu­sok, dr. Muha István lektorátusvezető, Vashegyi Tibor vez.test­nevelő, Boros Rezső MSZMP titkár, Gyollai János Sz.B. titkár, Tiszay Andorné dr.könyvtárvezető, Káli Flóriánná szem.vezető, Hornok László KISZ titkár és dr. Manczel Jenő docens, a statisz­tika előadója. Dr. Sftmos András igazgató megnyitja az ülést, üdvözli a megje­lenteket. Bejelenti, hogy a Főiskola oktatásának továbbfejlesz­tési lehetőségeit vizsgálják, ezt a célt szolgálja a Főiskola karositási terve, melynek anyagát kiküldték. A kert. termesz­tési, kert. élelmiszeripari, ill. kertépitészeti kar terveit dr. Probocskai Endre, dr. Vas Károly, ill. dr. Ormos Imre pro­fesszorok dolgozták ki. Először a kert. termesztési kar kikül­dött tervezetével kapcsolatos kérdéseket kéri feltenni. dr. Terpó András ig.helyettes a vita előtt az oktatás helyzetét és a tervezést indokoló mutatószámokat ismerteti röviden. I dr. Tóth Tibor: Miért kevesebb az óraszám a termesztési karon, mint a másik kettőn? dr. Csepregi Pál kérdezi, miért nem szerepel a termesztési karon a borászati oktatás legalább enciklopédikusán, holott ez legalább annyira indokolt, mint az élelmiszeripari karon a szőlészet? dr. Tamássy István: 1. Az eddigi tapasztalatok szerint más egye- temeken hányfovel indulnak az uj karok? 2. Három kar esetében egy fő kiképzési költsége hogyan alakul egy-egy karon? 3. A karok ilyen irányú megoszlását mennyiben tárgyalták meg az Orsz.Terv­hivatal illetékes főosztályával és mennyiben kerül összhangba a távlati szakemberképzési tervekkel? 4. A kar kialakításával kapcsolatban miért szerepel kertépitészeti és tájmeliorációs kar és miért nem kertépitészeti és disznövénytermesztési kar? 5. A tantervek felépítését illetően bizonyos elméleti tárgyak beiktatása nem volna-e kivánatos a felsőbb évfolyamokon, első­sorban a termesztési karon, mint ahogy ez scz pl. az élelmiszer- ipari karon van? 6. Nem küzd-e elméleti képzésbeli hiányoságok- kal a termesztési kar a másik kettőhöz viszonyítva? Konkrét - tanszék# részéről felmerülő kérdés: mi indokolja, hogy a termesztési karon a növényélettan és nemesítés kollokvium, a másik két karon pedig szigorlati tárgy maradt? Mi az oka annak, hogy mindhárom karon a darwinizmust az örökléstanhoz, ill. nö­vényélettanhoz kapcsolták, háromféle módon? /

Next

/
Oldalképek
Tartalom