Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanácsülései, 1960-1961

1960. decmber 3.

- 7 hallgatók nevelésére. Javasolja, hogy a Főiskola elemezze a tangazdaságok oktató-nevelő munkáját is.

Prohocskai Endre megállapítja, hogy a tangazdaság eddigi termelési szemléletéből kezd az oktatási és kisérleti munka segitésére áttérni. Jóleső- en állapítja meg azt is, hogy a termelés a kertészeti ágak felé tolódik, helyes kiegészítője ennek a tehenészet. Ha a kertészeti jellegű fejlesztést tovább viszik, mintaképe lehet a tangazdaság az árutermelő gazdaságnak. Javasolja, h&gy a szükséges anyagot a perspektivás arborétum területére már most ültessék ki.

Szabó Lajos elsősorban leszögezi, hogy a tangaz^alÉg^uzem, mert termelési funkciót végez, az oktatási mellérendelt feladat. A továbbiakban megállapítja, hogy a tangazdaságok eddigi tevékenysége abszolút értelemben nyreséges. A talajerő fenntartás érdekében évekre meg kellene sfcabni axx3G5 követendő agrotechnikát. Feltétlenül fontosnak tartja a fokozottabb:

$eiöiciciHegxx Felveti a két tangazdaság egyesítésének kérdését.

Terpó AMrás hangsúlyozza - Szabó Lajossal ellentétben, hogy a tangazdaság tangazdaság. Az egész tangazdasági problémát az oktatási reform szellemében meg kell tárgyalni. Foglalkozni kell azzal is, hogy az egyes tanszékek konkréten mit tettek eddig a tangazdaságban, mi a szerepük az oktatásnak a tangazdaságokban. A tangazdaságokban kollégiumokat kell létesíteni, végzett főiskolásokat is ki kell helyezni.

Kozma megjegyzi Bor|s elvtárs hozzászólására, hogy ő a kérdésre válaszolt, felsorolta a negativ tényezőket, hógy a jövőben a hibákat elkerüljék.

Magyar Sándor hangsúlyozza, hogy a tangazdaságoknak ma az a célkitűzése, hogy müveit, a nagyüzemi termelés minden igényét kielégítő hallgatókat neveljenek. A mi tangazdaságaink ma már nem képesek erre a feladatra, a termelés specializálása ma már nem tűr minimumokban való gondolkodást, a gazdaságok pedig erre képesek. A meglevő keretek között igyekeznek a specializálódást k fejezésre juttatni, de szinte leküzdhetetlen akadályok között. Ha a tangazdaság specializált üzem lesz, a kutatás sem lesz probléma. Bejelenti, hogy a területnagyobbitásra a megfelelő lépéseket megtették. A tangazdaság gépesítésével kapcsolatban megjegyzi, hogy $. 12o holdra jut egy 15 HP-s traktor, s 36o hollra egy ló. Ennek ellenére a tangazdaság tulgépesitett. Kifogásolja, hogy előgyakorlatos hallgatókat nem kaptak, ugyanakkor arabokat kell foglalkoztatniok. Szurőczky Zoltán egyik legfontosabb problémának tartja a tangazdaság fejlesztésének kérdését. Az árutermelés - a nem termő ültetvények miatt ■ alacsony szinten áll. Javasolja, hogy a fejlesztés gyorsabb ütemét ha- tározfetilag mondják ki. A fejlesztéshez tartozó problematika felveti a