Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanácsülései, 1960-1961
1961. október 13.
Fekete Z,: Bányainé: Tóth Tibor: Tibold e.: Tószegi e.: Barna Béla: Bognár e»; Vellch S,; A gépek üzemeléstana cimü tantárgy tematikájához szól hozzá. Az idei talajvédelmi KGST konferencián értesült arról, hogy milyen nagy probléma a szintvonalakat követő művelés megfelelő gépeinek kialakítása. Az első változat nem mutatja különösképpen hogy ezzel a kérdéssel milyen mértékben foglalkozik. A 2.számú változat kiemeli a domboztatot. Jó lenne, ha a domborzati gépek mindkétxkajuxKiha» változatban egy külön fejezetet kapnának. Feltétlenül a fizika tárgykörébe tartozik a müszennérés. Felhívja a figyelmet, hogy ez nemcsak óraszám, hanem müszeranyag kérdése is. Hiányos volt oktatásunk eddig a gépek üzemeléstana c. tárgy nélkül. Ez a tárgy éppen azt szolgálja, hogy megfelelő technikai és szervezési bázist bocsásson a hallgató rendelkezésére abban az irányban, hogy ismert gépek használatéval kapcsolatban milyen mutatószámokat szolgáltasson ezeknek a gazdaságossági számítások nak precíz elvégzéséhez. A jövő üzemszervezését 2 tényező alapvetően befolyásolja: a technikai szint és a kémia behatélósa a mezőgazdasági termelés keretébe. Meg kell állapitani, hogy a mostani tematika és a most kiadott jegyzetek igen nagy lépést jelentenek előre. Ez dicséri a tanszék oktatóinak munkáját. A jegyzet jó, van néhány vitatható kérdés: mennyiben kell kertészhallgatóknak gépelemet, műszaki alapismeretet, mechanikát kapni. Kell, csak a mélységét kell meghatározni. Hiba, hogy a jegyzetben egy egészen rövid összefoglalás gépelemekből nincsen. Némi tulfedést lát a kertészeti termelés gépesitése és villamosítása, valamint a gépek üzemeléstana tárgy között. A tulfedés ott érezhető, hogy többször kerül elő ugyanaz a gép. A kérdést ott látja szétválaszthatnak, hogy azokat az egészen egyszerű beállítási problémákat, amelyek kiterjedtebb ismereteket nem kívánnak, tárgyalja a gépesítés és villamosítás tárgy. A gépek üzemeléstana viszont szükségzserüen akkor tárgyalhat csak üzemelési problémát, ha a hallgatók általános ismerete más tárgyakból is megvan. Az 1.számú változatot tartja helyesebbnek, igaz, hogy a komplex gépesítés, a költség- és gazdaságossági számítás kimaradt,dex ez inkább a szaktanszékekhez tartozik. Hozzászólása a 3.sz, mellékletben. Hiányérzete van a két tematika átnézése után. A feladat mérnöki és nem szerelői szemlélet adása. Javaslata: ne zárják le a vitát hanem kapjon a tanszék lehetőséget arra, hogy a két variánsból egy jó tematikát készitsen. Tószegi elvtárssal ért egyet. A növényvédelmi gépeket előbbre kell hozni. Traktoros permetezőgépek között két géptípus szerepel, kiegészítésül be kell venni a szovjet permetezőgépet. Ami a gépek üzemeléstana c. tárgyat illeti az 1.számú változatot tartja jobbnak. Elsősorban az üzemtan az a terület, ahol a gépesítéssel a legszorosabb koordinációra van szükség. Az anyag logikai felépítése jó. Az Üzemtan! Tanszék megtette megjegyzéseit, de ezekből Mészáros elvtárs nem vett be semmit. Sulypontosan a kertészeti «ipdc munkák gépesítésével kellene foglalkozni. Feltétlenül az arányosítás kérdésében kellene mélyreható változtatást végrehajtani. Véleménye szerint szervezési kérdésekkel nem kellene a géptanban foglalkozni. Gazdaságossági kérdésekkel azonban egyáltalán nem.