Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanácsülései, 1960-1961

1961. június 10.

között mutatkozó hézag kitöltésére a politikai gazdaságtanból egy anyagrészt kihasitani az agrárgazdaságtan oktatását. S hogy az üzemtan közvetlenül kövesse a politikai gazdaságtant, javasolja, hogy az I. és II. félévben a politikai gazdaságtan óraszámát csökkentsék 3 óráról 2-raz az igy nyert 2 órát iktassák be a 4. félévben az agrárgazdaságtan oktatására. Javasolja továbbá, hogy az eddigi politikai gazdaságtan államvizsga helyett

xei filozófiából és tudományos szocializmusból előirt szigorlat megszüffibetésével a három tárgy lényegesebb kérdéseiből összevont államvizsga legyen. Ugyancsak javasolja, hogy a filozófia oktatását már a III.félévben kezdjék el úgy, hogy a

4. és 5* félévben heti 2 órárasixgkkariaa: csökkentetnék a jelenleg tervezett heti 3 óráról, igy három féléven keresztül kerül*

ne előadásra heti 2-2 órában. A vizsgák elosztása: 2. és 4. félévben politikai gazdaságtan, ill. agrárgazdaságtan, 4. és

5. félévben filozófia, 7. és 8. félévben tud.szocializmus /kollokvium/. A tudományos szocializmusnak az elhelyezését helyesnek tartja. Továbbiakban a hallgatók matematikai ismereteinek hiányosságára mutat rá. Kéri, hogy a matematika tananyagának vitájára a Marxizmus Tanszéket is hivják meg. Javasolja, hogy

a tárgy megemelt óraszámát ne egy félévre koncentrálják, hanem az I. félévben a matematikát, a II. félévben pedig a fizikát adják le. Javasolja, hogy újból fontolják meg a géptan bizonyos részeinek a termesztési tárgyakkal való párhuzamos oktatásának kérdését, ami már a géptani tanszék felülvizsgálatánál is felmerült. Bár ebben az esetben szét kellene parcellázni az anyagot, de Véleménye szerint megérné, mert rendkívül célszerű lenne a 6. és 7. félévben oktatott szaktárgyaknál a géptani alátámasztás. Végül kérdezi, hogy mikor és mely évfolyamokon kerülne bevezetésre az uj kísérleti tenterv s ezzel egyítt a gyakorlati félév.

Heckenast József megállapítja, hogy az uj tanterv bevezetésénél nem egy meglevő rendszer finomításáról van szó, hanem alapvető elvi kérdéseken nyugvó uj rendszer bevezetéséről. Alapjában véve az uj rendszer a régi kereteken épül fel. Néhány belső ellentmondásra hivja fel a figyelmet. Bizonyos szakmai kérdésekben megfelelő együttműködés utján alakítják ki a véleményt.

A jelenlevő tanárok - s ez érthető is - általában a saját nézőszögükből nézik a tárgyakat. A reform munka nem lezárt ügy, de stabil kísérletezési alapokat szeretnének felépíteni. Felmerül, hogy a tanterv szerkesztésnek van olyan része, ami erőfeszitett munkával teremti meg azokat a kereteket, amelyek az egész tananyag felülvizsgáló rendeletnek megfelelően bizonyos változá-