Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanácsülései, 1960-1961

1961. május 27.

módon való elintézését. Ehhez a szaporítóanyag megtermesztését feltétlenül biztosítani kell.

Somos András igazgató megállapítja, hogy sok értékes hozzászólás hangzott el, amelyek arra mutatnak, hogy a professzorok egyre inkább magukénak érzik a tangazdaságot és megítélése szerint ez a legfontosabb fokmérője annak, hogy a tangazdaság a mienk, az oktatás nen képzelhető el a tangazdaság nélkül. A tangazdaságiaknak sokkal nagyobb részt kell vállalni az oktatásból, ez a főiskola és a gazdaság közötti egységet még szorosabbá teszi. Ha ezt meg tudjuk valósítani, olyan szellemi tőkével rendelkezünk, amellyel sokra leszünk képesek. Magyar elvtárs értékelésével kapcsolatban megjegyzi, hogy ő a számok tükrében mutatta be a gazdaságot, a munkáról, amelynek eredményeként asszámok születtek, keveset beszélt. A politikai nevelő munkára gondol itt, amely megítélése szerint alapját képezi a mai ténykedésnek. Tangazdaságunk ma olyan munkásgárdával rendelkezik, amely minden különösebb gondolkodás nélkül harcba indul. A törzsgárda kinevelésében Magyar Sándor igazgatónak vannak komoly érdemei. Ezt az elvet próbálják az oktatásban is érvényesíteni. Ezért fontos, hogy a tangazdaság egész személyzete és a Főiskola oktatói egy szemléletet vallva végezzék a szakmai nevelőoktató munkát. A feladatok közül olyat említ meg, ami az oktatás területén és a tangazdaság területén is uj jelleget ad. Jó szakmunkás gárda nevelése fontos, a továbbjutás szempontjából. A továbbiakban mélységben kell haladni, hogy azxsir'RdmácnygXEk feladatokat, amelyeket a főhatóság kitűzött, elvégezhessék. Véleménye szerint egy tangazdaság nagyon alkalmas a szakmunkásképzés bázisául. Hogy bemutató gazdaság lettünk, ez jó dolog, de ebből kifolyólag sok feladat hárul ránk. Jót, korszerűt kell bemutatni. Itt a kiindulási alap eléréséig kérik a segítséget. örömmel hallották Feugebauer elvtárs megállapítását, hogy az ÁGI kebelében az a szemlélet vezeti őket, hogy a tangazdaságok legyenek az élenjáró gazdaságok. Hogy ez eddig nem következett be, nem rajtunk múlott, minden remény megvan, hogy ez valósággá váljék. Jól esett hallani, hogy az ÁGI előtt álló feladatok megoldásában várják a Főiskola segítségét; a Főiskola készséggel áll rendelkezésre. Az egész Főiskola nevében minden dolgozónak köszönetét mond, a vezetőségnek s Magyar Sándor igazgatónak külön azért a fáradságos munkáért, amit az elmúlt időszakban végeztek, hogy a tangazdaság méltó legyen felada-