Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanácsülései, 1960-1961

1961. április 29.

8

/ döntő

az Írásban beadott anyagban tették. A mostani vitatkozás! mód hasznos ugyan, de eredményeiben keveset ad. Ellentétes álláspontokat fejtenek ki, ezek mindegyikében van egészséges mag. Ezekben a kérdésekben itt nem lehet dűlőre jutni. Helyes lenne, ha a Főiskola célkitűzéseiről készítenének előterjesztést, ragadjanak ki egy-két/kérdést, ehhez koordinálják a többit. Egyesek szerint az oktatási refortmot lépcsőzetesen kell megvalósítani, mások szerint egyidejűleg kell felvetni a ss probé lémákat. A főiskolai képzésnek ki kell hatni a középiskolás képzésre. Nem azt kell nézni először, hogy mit hoz a középiskolai reform és arra épiteni. Ez rossz elképzelés. Nem a kétéves technikumból jönnek az egyetemre a hallgatók. - A Főiskola a jövő évi tantervet csak olyan jelleggel tudja elkészíteni, ami csak az adott mértékig rögzíti a perspektivikus elképzeléseket. Ne az átmeneti tanterv határozza meg a perspektívát, hanem fordítva. Kibírunk még egy évet átmeneti tanterv wi.

• *

Kaszonyi Sándor a szakosítást nézve nem ért egyet azzal, hogy a növényvédelmet termesztési tárgyként kezelik. A növényvédelmi kérdés ijsyen cimszó alatt a termesztési tárgyaknál szerepeljen s ide follyék be a növénykórtani tanszék.

Farkas Károl:^ kéri, hogy a hallgatók véleményét is, akik meg- vítatták a kérdést - vegyék figyelembe. A hallgatók egyes tárgyak elhagyását, mások be apcsolását vetették fel. így véleményük szerint minden további nélkül el lehet hagyni a Darwinizmus oktatását, amely szorosan kapcsolódik a nemesítéshez. Állattan, méhészet összekapcsolása. Elhagyható a bevezetése a kertészeti termesztésbe tárgy. Ez az anyagrész beépíthető lenne a termesztési tárgyakba. Feltétle ül szükségesnek tartják a statisztika és számvitel anyagának megreformálását, jobban kapcsolódjanak ezek a tárgyak az üzemi vonatkozású problémákhoz. Gyakorlatibb jellegűek legyenek. Nem külön tárgyként, le egy-egy tárgyon belül kerüljön beépítésre a kísérleti módszerek ismertetése. A kémia keretében bővebben tárgyalják az hz± izotópok szerepét. A gyakorlatokkal kapcsolatban kifogásolják a hallgatók, hogy a mechanikus jellegű termeléstechnikai gyakorlatokra helyezik a súlyt, jobban emeljék ki az üzemi vonatkozásokat. Óraszámcsökkentést kérnek s a beszámolók kérdésének rendezését.

Probocskai Endre úgy látja, hogy a Főiskolának három területre kell szakembereket képezni: a termelés, oktatás és‘kutatás részére. Nem az egyes szakokon gondolja a specializálódást, ezt a három feladatot kell a végzett hallgatóknak betölteni.

Már maga az is specializálódás, b°gy a mezőgazdasági képzésen belil kertészeti képzés is van. 0 a specializálódást a továbbképzésben képzeli el. Mindeneinek a gyakorlatba kell kimenni hogy termelési szemlélete legyen,kx ott szelektálódják a három feladat felé és ott specializálódjék a szakokra. Axacxa:xa- sxtásk A szervezett képzést levelező utón tartja megvalósíthatónak.

Kozma Pál hozzászólásában Velich és Pillis elvtársakhoz csat- lakozik. Velieh Sándor határozottan a szakosodás mellett van, Pillis elvtárs viszont a jelenlegi fejlődési fokon nem tulajdonit a szakosításnak létjogosultságot. A termelőszövetkezetek általános mezőgazdászokat kívánnak, ugyanakkor az ország egyes tájain olyan üzemek alakulnak ki óriási arányban, amelyek speciális kertészt igényelnek. Az előbbieket kielégíthetik az Agrárgeytemet, mezőgazdasági akadémiát végzett szakemberek, de a határozott kertészeti profilú üzemek részére nekünk kell adni nemcsak a szakág vezetőit, de az üzemvezetőket is. Véleménye szerint a Kertészeti Főiskola fejlesztésének to-