Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanácsülései, 1960-1961

1961. április 29.

■ lyamról. A KlSZ-szervezctrek lenne itt fontos feladata. Segítőkész hangulatot Javasol kialakítani a fiatalok között . ^robocskal fe: Ismert, hogy az I. évfolyam mindig jobb, a III. évfolyam javul és a IV. a legjobb. Szerinte a III. évfolyam, rosszabb, mint a II.-ik, gyakorlaton nemiben dolgoznak, van közöttük 1-2 jó, de olyan kié vólóak, mint amilyenek bármely más évfolyamon megtalálhatók, nin­csenek. Véleménye szeriht nem is olyan nagyon rossz a II. évfolyam tanulmányi átlaga, lerontotta eredményüket a mikrobiológia. A gya­korlattal kapcsolatban annyira nem dicsérné meg az évfolyamot, mint az előtte szólók, volt már jobb évfolyam is, de jóindulatuak. A vizsgakövetelmények összeállitásában a fokozatosságot nagyon fontos­nak tartja, át kell térni egy uj módszerre, mint a középiskolákban, nem baj, hogy kezdetben kevesebb a vizsga. Nemcsak a jegyzetelés ellenőrzése, hanem a folyamatos tanulás ellenőrzése is alapvető szükséglet a segitésnél. Feltétlenül röp-beszámolókat kell tartani. Ez elsősorban azoknál a tárgyaknál szükséges, ahol hiba, van, amiből gyengébbek.-pitg e.: A statisztikái an nagy differencia jelentkezik az évfolyam-átlagok és a bukási ?$-ok között. Tapasztalat szerint az utóvizsgán viszony­lag jobbak a vizsgaeredmények, tehát az alapvető hiányosság a fo­lyamatos tanulásban van. A főgondot tehát a tanulmányi munka elő­segítésére kell fordítani és a fegyelmezés eszközeihez is bátrabban kell nyúlni, A 7. ponttal kapcsolatban véleménye szerint nem helyes határozatba hozni, hogy a KISZ Bizottság mit tegyen. Boros e.: A III. évfolyam úgy jutott odáig, ahol most van, ahogyan most a II. évfolyammal kezdjük. Ha állandóan birélunk és általánosítunk, akkor a jók is elvesztik kedvüket, úgyis a legrosszabbak és ezen az alapon tényleg rosszá válik az évfolyam. Politikailag a II. évfolyam nem rossz, aktivak. Elvi módon kell magyarázni a ._,yer< kiknek, hogy mi miért történik és akkor mindent megértenek és úgy fognak dolgozni, ahogy kell. A jó kapcsolat kialakítása oktató és hallgató között nagyon fontos. Szilágyi c.; fiz eddigi vitából lehetett érezni, hogy mindig csak a hallgatókról beszélünk a tanulmányi munkával kapcsolatban. Elsősorban a tanszékek oktató-nevelő munkáját kell vizsgálat alá venni. Év közben is meg kell beszélni a nehézségeket. A KISZ Szervezet munkájának középpont­jába kell állítani a tanulást és a tanulmányi színvonal emelését és e köré kell csoportosítani minden más munkát. Ez elsődleges feladat, minden egyéb feladatot alá kell rendelni az oktató-nevelő munkának. Nagyon örül, hogy ezekkel a kérdésekkel részletesen foglalkozik a főiskola tanácsülése. Barna c.: Hány hallgatót tiltott el a KISZ, vagy az igazgatóság a kulturcso­portokban, illetve a sportmunkában való részvételtől és hány KISZ funkcionáriust váltott le rossz tanulmányi eredménye miatt? A ta­nulmányi munka folyamatos feladat, az összes többi - beleértve a társadalmi munkát is - kampányfeladat. A kampányfeladatok miatt a főiskolán hát'érbe szorul a folyamatos munka. A hallgatók érté­kelésének módján változtatni kell. A társadalmi munka elhanyago­lása miatt több szemrehányást kapnak a hallgatók, mint a bukásért. A II. és IV. évfolyam kérte, hogy elővizsgát biztosítsunk számukra, nyújtsanak a tanszékek ebben a hallgatóknak segítséget. Ormos e.: Az egyes évfolyamok tananyaga nagyon különböző jellegű, ezért min­denütt másként alakulnak a számok. Helyes lenne a kollégiumi munka- értekezl teket évfolyam munkaértekezletté fejleszteni és erre meg­hívni a tanszékeket. Az oktatók javára is szolgálna, ha közvetlenül az értekezleten hallanák a problémákat. A 8, ponttal kapcsolatban

Next

/
Oldalképek
Tartalom