Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanácsülései, 1960-1961
1961. március 25.
- 5 volt, hogy Szuróczki nem érett hozzá, betervezte a 2.8o forintot, erre építették a másfél millió forint nyereséget, amely ugyanilyen méretű veszteséggé vált. Nem volt megfelelő az ellenőrzés, sem. A jobb minőségű borokban hiány van, de a kövidinkában plusz van. A száraz szamorodni nem is volt száraz szamorodni. Eperjesi Imre tevékenységét nagyon pozitívan értékelni. A Borászati Tanszék által kidolgozott eljárásokat országos méretekben vezetik be. A tanszék irányító munkája tiszteletre méltó. Egy éve vizsgálják ezt a kérdést, most végre megnyutató módon rendeződött, s levehetjük napirendről . Tamási elvtársnak számokkal válaszol kérdéseire. A feszitett tervvel kapcsolatban: ha a gazdaság az állag fenntartása mellett uj módszereket alkalmaz, ez pozitív tényező, tehát ebben a konstrukcióban egy nem termő fiatal állomány jövedelmező lehet. A szőlőnél viszont azért negativ, mert a beállottság mértékének megfelelően az értéket csökkenteni kell. A gazdaság a mai technikai szinvonalon reálisan nem tervezhet. Ebben egyet kell érteni a gazdasággal, hiába fesziti a tervet. A Soroksári Tja^gazdas'ág 1961. évben abszolút nyereséges lesz. Az üzemi specializáció kérdéseinek számát nem tudjuk kidolgozni, elvi határozat kell most, amit az üzemágak, a gyógynövénytermesztés, kertimag- és faiskolai termesztésben vonatkozáséban már tettem. Követni kell az országosan kialakult módszereket. Terpó elvtársnak: a tangazdaság azt kéri, hogy egy meghatorozott rendszerben, pontosan egy évre előre mondja meg a Főiskola, hogy hány embert, milyen kihelyezéssel, mennyire időre kiván a gazdaságban elhelyezni? Erre a tervszerűség biztositása miatt van szükség. A műszaki fejlesztés sorén a speciális célgépek tekintetében támogatásra van szükség, erre határozatot kfllene hozni. Szuróczki e: 150 ezer darab tőkehiány van a fiatal szőlőkben. A hiányosságok több éve halmozódnak, három döntő forrása van: a szőlő szaporitóanyag minősége, a talaj és az agrotechnika. A forgatásnál az± a helyzet, hogy elkéstek, mert nem fogadták el a rossz rigol-eke forgatását. A szőlész apóritóanyag biológiai értéke jogos kérdés: az idei helyzet sokkal jobb, simavesszőből beszereztünk 700 ezer darabot, ennek biológiai értéke a múlthoz viszonyítva összehasonlíthatatlan. Ellenben olyan száporitóanyagot, amilyet kivánnak a gyakorlati életben beszerezni nem lehet ilyen nagy tételben. A másfél milliós veszteségnek döntő többsége tervezési hiba. Ezt a dolgot le kell zárni. Tamássy elvtársnak: A szigetcsépi vonatkozásban kiképzett mutatók hamis képet adnak sok tekintetben. Pl. szántóra vonatkozó mutatók. Hozzászólások; Pillis elvtárs; Legutóbb egy vállalást tett, hogy tanulmányozza a tangazdaság köz- gazdasági tevékenységét. Mint közgazdásznak elsősorban az a feladata, hogy a jövedelmezőség forrásait kutassa és azokat a megoldásokat keresse ki, amelyek megvalósítaSíval a tangazdaság rentabilitási rátája magasabb lesz. Egyes ágazatok rendkívül magas jövedelmezőséggel dolgoznak, van ahol 70 % Salizálódik, másutt pedig 40 %-os a veszteség. A főprobléma: ’megállapítani, hogy mire rendezkedjék be a gazdaság, ha jövedel- • mezőén akar gazdálkodni. A számításokból: költségszint 88.7 %• Egy évben a gazdaság haszonkulcsa 11.3 %. Ezen számítások alapján az évi nemzeti jövedelem termelés 10 millió 262 ezer forint. Az állami gazdaságok országos szintje ehhez képest messze alatta van. A jövedelmező termelésre a lehetőséget megvannak, ezt a gazdaság jól ki is használta. A további ut: nem maga a költségszint a legérdekesebb, hanem a költségek szerkezete, mennyi benne a holt-munka és mennyi az élő. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem termelés 24.500 Ft, ami nagyon tekintélyes, az egész mezőgazdaságban 16 ezer forint körül mozog.
