Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanácsülései, 1956
1956. június 2.
- 2 . < **:■ ■ W '}. í: •> i^-’v kusan egyesíteni tudják magukban a szellemi és fizikai felkészültséget. Főiskolánk Tanácsa világosan látja, hogy ifjúságunk fejlődése szempontjából minden egyoldalúság káros, s minden igyekezetével arra törekszik, hogy ezt a veszélyt az ifjúságtól elhárítsa. Bármilyen pályára készüljön is egy egyetemi, vagy főiskolai hallgató, ha a legnemesebb igyekezet is hatja át, s vezeti arra, hogy erőit, minden képességét a szellemi munkára irányítsa, s a tudományokban elmélyüljön, csupán ezzel - felfogásunk szerint - még nem végez jó munkát. Meggyőződésünk, hogy ilyen hallgató nem tudja képességeinek maximumát, szellemi előrehaladás érdekében kifejteni. Teljes eredményt a főiskolai évek alatt a szaktudományok elsajátításában és az életpályára való felkészülésben csak akkor érhet el eredményt az ifjúság, ha magas szellemi kultúráját erős, edzett test hordozza. Aki nemcsak felhalmozza tudásának kincseit, de edzettségével, állóképességével, ^akorlottságával, adott esetben elkerülhetetlenül szükséges testi erőkifejtésével is képes a ráváró feladatok megoldására. Meg vagyunk róla győződve, hogy általános érvényű igazságok ezek minden pályára, bármiféle szakps egyetemi vagy főiskolai hallgatóra egyaránt érvényesek. Be különösen gondolni kell a fizikai erőnlétére a mi hallgatóságunknak, akik mint okleveles kertészek ? és szőlészek fognak bekapcsolódni a termelőmunkába, vezető, irányitó munkahelyeken szerte az országban, amikor majd - sokszor földrajzilag szétszórt munkahelyeken - közlekedési nehézségek leküzdésével láthatják el feladatukat, túlnyomórészt olyan munkakörökben, amelyeknél a terepnehézségek leküzdése, időjárási viszontagságoknak ellenálló erős fizikum elenged^- hetetlen, A mi pályánk megkö¥eteli az erős, egészséges testalkatot, a fizikai teljesitőképességet. Gyakorlati oktatásunk is sokszor erőpróbája ennek, Hem egyszer talán olyan mértékben is, amit csupán a kényszerítő körülmények rónak hallgatóságunkra, de tudjuk azt, hogy a sport nemcsupán erőkifejtésből áll, nemcsupán a fizikum kifejlesztését szolgálja, nemcsak felkészülés fizikai megterhelések elviselésére, hanem az egyéniség kifejlesztésének értékes eszköze, jellembeli jótulajdonságok kifejlődését mozdítja elő, A rendszeres, szervezett sport nemcsak a test harmonikus fejlődését, az egyes aránytalanságok nélkül fellendülő megerősödését biztosítja, hanem olyan jellemvonások mély meggyökeresedésóre vezet, amely a szocialista ember ismertető jelei kell, hogy legyenek. A sport nevel bajtársiasságra, áldozatkészségre, közösségi szellemre, határozottságra, önfegyelmezésre, bátorságra és hazaszeretetre. Mem utolsó sorban sportoló ifjúságunk életét, legszebb éveit értékesebbé, színesebbé, gazdagabbá teszi} a versengés, a fizikai küzdelem, a győzelem érzéseinek örömével gazdagítja, A főiskolai sportnak, az erős szellemi munkával igénybevett főiskolai hallgatók sportjának mindezen felül van meg egy felbecsülhetetlen hatáisat a szellemi munkában elfáradt ember erőinek megújulására vezet. Minden szellemi munkás tapasztalatbői tudja, hogy az erős szellemi munkában való elfáradást nagyon nehéz kipihenni. A sport egyik legjobb eszköz arra, hogy szellemünk fáradságát elűzzük, felfrissüljünk, e felfrissülésből uj erőt merítsünk munkánk folytatására, hogy /
