Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanácsülései, 1955
1955. február 19.
gatóság minél többet tanuljon és sajátítson el az anyásból* Jelenleg az első évesek között 3 kitűnő és ^ jeles hallgató van. kivált évfolyamok elképzeinetök, de a tavalyi elsőévesek is az ideiekhez hasonló eredményeket értek el, ez az eredmény azonban a IX* évben erősen leesett* Egy kiváló évfolyam végig kiváló legyen* Ez a Kari 'tanácsülés - idő hiányában - nem alkalmán ebeknek a kérdéseknek részletes kielernéaére, de feltétlenül meg kell vizsgálni, hogy az első évfolyam magas tanulmányi eredményei abból adódnak**®, hogy sok idejük van a vizsgákra való felkészülésre, vagy sokat tudnak foglalkozni velük a tanszékek? - IVem tudjuk, de a jövőben jjindenképen foglalkoznunk és törődnünk kell azzal, hősy a jeles Főiskolánkon márka legyen és a "jó" is üsse meg feltétlenül a tőle raegkivánt mértéket.- 2 Olgyay»Megállapítja, hegy a vizsgákon valóban az tapasztalható, hogy mikrobiológiai kérdésekkel sokszor nincsenek tisztában a hallgatók, a növénytanban leadott mikrobiológiai ré3zt nem tudják, vagy növénytani ismereteik igen gyengék, A jó felkészülésre minden lehetőség adva van. ügy gondolja, hegy esetleg a hallgatókat megfélemlítik az előző évfolyamok vizsgaeredményei - lehetééges, de tény az hogy nem produkálják z anyagot. Közli, hogy egyik termelési értekezleten kérte már, hogy egyvizsgálóbizottság vizsgálja felül a vizsgáztatási módszerét.oerényi Andor volt tanulmányi osztályvezető annakiaejon nála sokkal szigorúbban birálta el a hallgatókat. Leszögezi, hogy nem szigorúságról van szó, hanem egyszerűen arról, hogy a hallgatók nincsenek felkészülve kellőképen, némelyik még az alma levelét sem ismeri fel. Kérdés, ha ilyen elemi dolgokkal nincsenek tisztában, mit lehet tőlük várni majd a felsőbb evfolya- . mokon. Lem tartja lehetségesnek, hogy annyira meg legyenek ijedve, hogy emiatt elfelejtsék az alapfogalmakat is. Az alacsony vizsgaeredményeket sok esetben a középiskolák hibájára lehet visszavezetni, hiszen akik a technikumból jönnek, ahol a szakmát már .4 éven keresztül tanulták, azok a leggyengébbek a felvételi vizsgákon. - Elismeri, hogy mikrobiológiából igen szép eredményeket érnek el a hallgatók, azonban lehetségesnek tartja azt, hogy ez azért van, mert a mikrobiológiai Tanszéknek mér nincs kellő gyakorlata, tapasztalati múltja vizsgáztatás szempontjából és talán nem tudja megfelel' szigorral megkövetelni az anyagot. - Növénykórtani é3 botanikai vizsgák között 2 esztendő szünet van, ami alatt annyit \ felejthetnek a hallgatók, hogy feltétlenül újra fel kell készülniük botanikából is a kórtani vizsgákhoz. Csakis abban találja a hibát, hogy a hallgatóság nem .készül fel rendesen. Kárpátit Azt, hogy a növénytan eredményei a kortanéval szemben i^y mutatkoznak meg, szintén abban találja fő okát, hogy a két vizsgát 2 óv választja el egymástól. A növénytani vxzsgeredmények hullámzását arra vezeti vissza, hogy pl. az 1952,/53 tanévben csak a második félévben volt vizsga, amikor a teljes anyagot egyszerre visszaadni igen nehéz volt. A jelenlegi év olyammal pedig sokat tudott a tanszék foglalkozni és az évfolyam maga is igen jó. Bizonyos fokig a tanterv változása sem közömbös a növényismeréti tudásra. A nyári gyakorlatok során legyenek kötelesek a hallgatók növény- ismeretet végezni és arról beszámolni. Muha* A beszámolóban elhangzott az a megállapítás, hogy a felsőbb évfolyamos hallgatók nem szívesen tanú. ják az orosz nyelvet. Felsőbb évfolyamokon igen kevés érettségizett hallgató van, akik még nem tanul* t&k nyelvedet és ezeknhk a tudása is igen hézagos, legtöbbször képességük sem kielégítő. így nincs mire építeni,ezt az igen nehéz különösen azoknál, akik még a magyar nyelvet sem bírják tökéletesen, s igj a kBveteiményeknek is igen nehéz eleget tenni. Ig„B
