Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanácsülései, 1955
1955. szeptember 15.
- 5 gatók gyakorlatuk után viaszatérnek a 9-ik félévben előadást hallgatni, nem tapasztaltuk, hogy kiestek volna a tanulásból» A hallgatók egyre inkább komolyodnak, érzik, hogy mennek ki az életbe s jobban megfogják a munkát. Qlgvav Miklósa A pedagógiai szempontokra vonatkozó felszólalásában ellentmondást látunk 1‘amássy elvtársnál, amikor megállapítja, hogy a tavaszi félévi gyakorlat megfelelőbb, mert akkor a hallgatók többet látnak, - s ugyanakkor Kovács Aladár azt mondja, hogy teljes értéka okleveles kertészeket úgysem tudunk kinevelni. Játszunk a pedagógiával, de értékét nerc vesszük figyelembe. Ősszel, amikor a termelés eredménye megvan, természetesen eredményesebb lesz az üzemi gyakorlat, jobban lehet értékelni, következtetéseket levonni e igy diplomatervet készíteni. Nem érti, miért nem vetődnek fel azok az érvek, amelyek alapján annakidején értelmes, megfontolt álláspontunk kialakult? Peregi Sándort Igaza van Kovács elvtársnak abban, hogy az Üzemek azt várják, hogy kihelyezett, beosztott hallgatóink kész szakemberek legyenek. Fekete Zoltánt Ha a növénytermeléstan a 9-ik félévben kerül oktatásra, mint ahogy ez a módosított tanterv szerint bekövetkeznék, - hogyan tudják a hallgatók az előtte megtartott üzemi gyakorlaton már bizonyos szemlélettel végezni munkájukat. Vagy Kovács elvtárs szerint hol lenne ez a tárgy elhelyezve? Probocakai Endre: Mint Erde^-Gruz elvtárs rámutatott - s ahogyan Kovács elvtárs is hivatkozott erre - kész szakembereket nem tudunk kibocsátani Főiskolánkról, azonban törekednünk kell arra, hogy minél jobbat adjunk. Kétségtelenül kevés a speciális üzem, s helyes az a megállapítása is Kovács elvtársnak, hogy az üzemek nem mindegyikénél van beépítve minden termelési ág, ugyancsak egyetért azzal is, hogy a hallgatónak értenie kell a növénytermesztéshez és állattenyésztéshez ie; Főiskolánk harcolt is azért, hogy ez a két tárgy is szerepelhessen tantervűnkben. Azonban nem mondhatunk le arról, hogy speciális kertészeti szemlélettel rendelkező hallgatóink, szakembereink legyenek. Ha hallgatóink olyan Üzembe kerülnek, ahol nem kimondottan csak kertészettel kell foglalkoztok, ott ha van növénytermesztés, akkor van növénytermesztő szakember is, s állattenyésztés vonalán van állattenyésztő szakember. Ezek a szakemberek feltétlenül kölosönösen segítik egymást a szakmájukra vonatkozó problémák megoldásában. Jő lenne azért, ha Főhatóság meg tudná mondani 1-2 esztendővel előre, hogy milyen üzemekbe lesznek hallgatóink kihelyezve, hogy annak megfelelően tudjuk erősebben kiképezni Őket» - A szakembertovábbképző tanfolyam pontosan télen van, december, január és február hónapokban, nem pedig tavasszal, amikor a munkák már erősen folynak» - változatlanul, úgy látom mindannyian - Somos professzor kivételével, akinek 50-50 $-ban ad elérhető eredményt mindkét időpont - ragaszkodunk az őszi gyakorlatokhoz, mivel azok nagyobb jelentőségek» Az vitatható, hogy ha februárban kezdődne a gyakorlat esetleg megfelelőbb lenne-e? A leghelyesebb lenne azonban azt megnéznünk, lehetséges-e egy teljes gyakorlati évet beiktatni» Miért foltozzunk? Próbáljuk meg elbírálni azt népgazdasági és általános műveltség megszerzése szempontjából is. Ha a tavaszi gyakorlat nem jobb, mint az őszi, miért váltsunk fel egy kevésbbé jót égy másik kevésbbé jóval?
