Magyar Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Kar tanácsülései, 1952

1952. június 24.

- 6 ­nántulra akarnak menni. A szakoktatás területére, valamint a kuta­tói vonalra felölt hallgatók kérdése nem okozott nehézséget. Hely­telen, hogy az egyetlen technológus szakos hallgató szivesebben vet­te volna, ha kufciakú konzervgyári laboratóriumba, vany tanszékre ke­rül, minthogy célgazdaság vezetője legyen. A FŐKERThez került hall­gatók inkább tervezők akarnak lenni, mint termesztők. Meg kell vizsgálni, hogy a végzett hallgatók elosztásával kapcsolatban fel­merült nehézségeket hogyan csökkenthetik. Dr.Perefai a termelőszövetkezeti problémához szól hozzá. A hallgatók általában -állami gazdaságokba mennek gyakorlatra, az oktatók példái­ban ezek szerepelnek. így a hallgatók nem ismerhetik azokat a ter­melőszövetkezeteket, amelyek már megértek arra, hogy agronómusuk le­gyen. ■Dr.Somos szükségesnek tartja, hogy több kirándulást szervezzenek meg állami gazdaságokba, termelőszövetkezetekbe. A hallgatók tudják, hogy ezeken a helyeken sokkal nagyobb felelősség, több nehézség várja őket mint másutt. 3ok esetben a dijazás kérdése is befolyásol­ja őket. Szükséges, hogy hallgatóinkat a több^^gy gtemek^ hall^tóiy val azonos értékűnek tartsák. Tudatosítani leli, hogy rövidesenVel- mosódik a határ falu és város között. Seréav megjegyzi, hogy résztvett a bizottsága munkájában. Az okta­táson, nevelésen, mint ahogy Somos professzor mondta, keresztül min­dent el kell követni a vidéktől való idegenkedés leküzdésére. A jegyzetekben, tankönyvekben BBüjfrwa meg kell emlékezni a termelés­ben kivált agronómusokról is, nemcsak a kutatókról. Helyes, ha a Karra minél több vidéki hallgatót vesznek fel és kevesebb vidékit. Helytelen, hogy a szőlőszakosok tulnyomórésze a Dunántúlra kíván­kozik. Meg kell velük ismertetni a tokajvidéki, Eger-Gyöngyösvidéki üzemeket is. Katona felhozza, hogy a hallgatók a dunántúli gazdaságokat ismerik, és ott vannak a legjobb agronómusok is. Az idei évben már Tokaj vi­dékére mennek gyakorlatra. A termelőszövetkezetekben jól működő ag- ronómusokat meg kell hivni előadások tartására. Dr.Olgvav szükségesnek tartja, hogy n övényvédelmi vonalra is he­lyezzenek el végzett hallgatókat. Bálint fontosnak tartja,hogy a politikai tanszékek és a Kar között szorosabb legyen a kapcsolat. Az ő tárgyuk több lehetőőéget nyújt, hogy a hallgatók a szocialista üzemek fejlődését, jelentőségét meg­értsék. Peregi egyetért Somossal és Bálinttal. A hallgatók azonban a gyakor­latban látják a kérdéseket és itt a F.M.-nek és az ÁGEM-nek komoly feladatai vannak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom