Magyar Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Kar tanácsülései, 1952
1952. január 4.
2 gazdasági épületeknek az elhelyezése, hogy az építkezések megindulhassanak. Kéri a Kar döntését erre vonatkozóan. Pékén közli, hogy az elmúlt kari ülésen kijelölt bizottság üljön össze $ legsürgősebben és tárgyalja le ezeket a kérdéseket. Felkéri Peregit, hogy az értekezlet összehíváséról gondoskodjék. Okélyi professzor kéri, hogy a kísérleti és oktatási célt szolgáló épületek legalább 2 km-re legyenek a majortól, hogy kölcsönösen egymás munkáját ne háborgassák. 4./ Dékán felkéri Dr.Somos Andrást, hogy a Gyümölcstermesztési Tanszék felülvizsgálatának eredményeit ismertesse. Somos professzor Peregi Sándor tanszékvezetővel és Serény Andor t.o. vezetővel vizsgálta felül a Gyümölcsterm^sztési Tanszéket. Az oktatási munka színvonalát a bizottság megfelelő«**“ tartja és a hallgatóság körében elterjedt azon véleményt, hogy az anyagban az általános, részek túltengenék a részletes gyümölcstermesztés ismertetésével szemben, nem tartja elfogadhatónak. A tanszék kutatómunkájában megjegyui, hogy a gyümölcstermesztés hosszúlejáratú kutatási témái miatt kevés a publikáció. A tanszék dolgozóira vonatkozólag megjegyzi, hogy taliga Pál adjunktus azonkívül hogy az előadásokban a nemesitési részeket önállóan adja le, ki van jelenleg vonva az oktatómunkából és csak egy speciális szemin riumot vezet, melynek önkéntes tagjai,J:Vannak. Felteszi a kérdést, hogy a tanítási munkától való nagymértékű fuggetlenités nem vált-e ki rossz hatást a többi oktatóoan, másrészt felteszi a kérdést, hogy azok a hallgatók, akiknek kevés a mozgalmi munkája és igy ráérnek a többieknél sokkal inkább foglalkozni a szakdolgokkal és résztvenni a speciális szemináriumon, nincsenek-e rossz hatással azokra, akik e- gyéb fontos dolgaik miatt ilyen speciális továbbképzésen nem vehetnek részt. A felülvizsgálat felveti azt a kérdést, hogy Szaák Mária gyakorlati gyümölcstermesztési továbbképzésében és Tóth Elek- túlságosan zárkózott egyéniségében milyen nevelő befolyásokkal lehet fejlődést előidézni. A kutatási témákat a felülvizsgálat általában helyesnek és sulypontosnak tartja. Kivételkép azonban megjegyzi a naspolya virág- biológiájára vonatkozó témát, mely fejlődésünk jelenlegi fokán nem any- nyira sulypontos, hogy önálló témaként szerepelhessen. Általábanvéve a felülvizsgálat meg van elégedve a Tanszék munkájával és kéri a felvetett szempontok mérlegelését a munka további menetének kialakitásánl. Dékán kéri a felülbirálathoz a hozzászólásokat. Katona Zsigmond felveti, hogy az oktatókáderek eredményes neveléséhez szükséges volna, hogy 1-2 évre kutatóintézethez kerüljenek, ezután a termesztési gyakorlatba végül is vissza az oktatásba. Okélyi professzor néhány felvetett szempontra magyarázatot ad. Megindokolja Maliga adjunktus ideiglenes és részleges mentesítését. Foglalkozik Szaák Mária továbbképzésével és Tóth Elekre való hatás eredményeivel. Megmagyarázza a speciális szeminárium kérdését, mely nem "zug-szeminárium”, hiszen minden hallgató résztvehet azon. Foglalkozik a kutatási térnék súlypontozáséval. Somos professzor az oktatószemélyzetnek kutatóintézethez való kfiküldéáéé illetően utal arra, hogy egyetemünk minden tanszéke roviesen kutatóintézet lesz, tehát a kutatási készséget az itt nevelkedő tudományos kádereink helyben megszerezhetik. Reflektál Okályii professzor válaszára és felhivja a figyelmet arra, hogy a lehetőség szerint a tudományos személyzet minden tagja az összes munkákban résztvegyen. A speciális szemináriumra vonatkozólag kéri, hogy vizsgálják meg,- hogy nem azok a hallgatók érnek-e rá legjobban speciális dolgokkal foglalkozni és igy a későbbi kutatói pályákra elhelyezkedési jogcímet nyerni, akik azért nem foglalkoznak ezalatt mozgalmi dolgokkal, mert rosszul viszonyulnak államunkhoz.
