Jersey Hiradó, 1964 (45. évfolyam, 3-39. szám)

1964-02-27 / 9. szám

Vol. 45. évi 9. szám Trenton, N, J„ 1964 február 27 Amerikai tervezet az általános lefegyverzésre A mai zavaros időkben, amikor aggódó fi­gyelmünk majd Laos-ra, Dél-Vietnam-ra, Bér- 1 linre, majd az esetleges más földrajzi ponton ki­robbanó válságokra irányul, könnyen 'háttérbe szorulhat korunk legégetőbb kérdése: Békét akarunk-e, ebben a fegyvercsörtetéstől mentes világban, vagy pedig egyre tornyosuló fegyver­kezési versenyt, amely csak nukleáris katasztró­fába végződhetik ? Tizenhét nemzet részvételével, ezt a kérdést tárgyalja most a Qenfi Konferencia. Minthogy mindnyájunk életbenmaradása függ a megol­dástól, senkisem engedheti meg magának, hogy állást ne foglaljon. Első pillanatra úgy látszik, hogy ilyen fon­tos és bonyolult problémának az eldöntését mint amilyen a teljes lef egy vérzés, nem bízhatunk az átlagos polgár Ítélőképességére. Pedig éppen a józan közvélemény kialakulásának itt és a kül­földön, döntő jelentősege lehet. Meg kell ismer­nünk tehát az amerikai kormány nagyjelentő­ségű javaslatait; azután barátainkat, úgy Ame­rikában, mint a külföldön (ahol lehet) meg kell nyernünk az Amerikai Tervezet pártolóinak a sorába. 1962 április 18-án terjesztette be az Egye­sült Államok a 1 7 nemzetből álló Genfi Konfe­rencia elé az általános es teljes lefegyverzésre vonatkozó követelését. Kennedy elnök szerint ; “ez a tervezet a legjelentősebb és részletesebb \ javaslatok sorozata, amelyet Amerika vagy bár­mely más nemzet valaha is indítványozott . Arthur H. Dean, Amerika képviselője a konferencián, a következőkben foglalta össze az Amerikai Terv lényegét: a fegyverkezési versenyt csirájában kell e7 főj tanun1:.; a meglévő hadiszereket és hadsere ' 1c kell csökkente­­nünk; végül mindenfr katonai intézményt meg kell szüntetni!" k. Az Amerikai Terv i om szakaszra osztot­ta be a teljes és tőkéiéin egy vér zés keresztül­vitelét, amelyeknek befejezése után csak olyan haderő és fegyver maradna meg a nemzetnek rendelkezése alatt, amelyen a belső rend és az Egyesült -Nemzetek Békehadseregének a fenn­tartásához szükséges. Az Amerikai Terv gon­doskodik arról is, hogy egy nagyhatalomnak se lehessen alkalma arra, hogy előnyöket szerez­zen más nemzetek rovására, a haderők fokoza­tos leépítése során és pedig sem emberanyag­ban, sem fegyverekben, bázisokban vagy atom­bombákban. Az első szakasz tartama alatt, úgy Ameriká­nak, mint a Szovjetuniónak hadseregét 2.1-mil­lióra csökkentenők. Hasonloképen szallitanok le más, még meghatározandó nemzetek hadi lét­számát. Közben minden fegyvergyártást, bele­értve a B-52-es, az Atlas és Titan rakéták elő­állítását és leszállítását is, 30 százalékkal redu­kálnánk. Az olyan nukleáris anyagok termelé­sét, amelyek atomfegyverek előállítására alkal­masak, tökéletesen beszüntetnék; a tömeges pusztításra alkalmas atomfegyvereket a világ­űrben való forgalomból kizárniók. Az Amerikai Terv az összes részleteket alaposan kidolgozza. A fegyverkezés előirt csökkentését és min­den szakasz feltételeinek a betartását az Egye­sült Nemzetek kebelébe megalakítandó Lesze­relési Szervezet szigorúan ellenőrizné. Sok más részletre is kiterjed a javaslat, igy a rajtaütéssze­rű támadások iehetetlenitésére, a nemzeti had­erőknek az Egyesült Nemzetek Békehadseregé­­vel való helyettesítésére. A nukleáris anyagok­nak békés célokra való felhasználására és a vi lágürben való békés együttműködés módoza­taira. Minden népnek legfőbb vágya a béke, e fegyverektől mentes világ társadalmában, d< csak kevesen ismerik a teljes lefegyverzést célzc Amerikai Javaslat részleteit, amelyeket a Genf Konferencia tárgyal. Életbevágóan fontos vol na pedig, hogy az Amerikai Tervet itt és a kül földön mindenki ismerje, hogy a pártolásári megfelelő, hatalma közvélemény alakuljon ki. Élet vagy halál kérdése ez, amelynek észsze rü eldöntését mindenki elősegítheti. Ismertes sük tehát a tervet itteni és külföldi barátainkkal A lefegyverzést ezzel valósággá varázsolhatjul a mai álomképből és uj reményt ébreszthetünl az emberiség lelkében. Az American Council for Nationalities Ser vice (ACNS) 29 West 40 Street, New York 18 HUN GAR AN- AMERICAN WEEKLY Subscription $1.50 per year. Megjelenik minden csütörtökön ---------------------------------——---------------—---------------------------------- pj-fTT ■-> ! ,? j , hursday Szerkesztő: OFFICIAL ORGAN OF THE HUNGARIA ’I SOCIETIES OF TRENTON TT, / £sblli¥d EsT CERENDAV GYÖRGY —------------------------------------------------------------—----------------------1 7 J >:Jc Ave., Trent«!, N. J Ivan Moravei; zongoraestje a Jewish Community Centerben Ivan Moravec, a neves cseh zongoramű­vész, aki rövid idővel ezelőtt mutatkozott be Amerikában, mint a Cleveland Orchestra zon­goraszólistája, vasárnap ,március 1 -én fog Tren­­tonban egy zongoraszólóestet rendezni. A kon­cert a Jewish Community Center rendezésében lesz megtartva a Center hangversenytermében, amely a Lower Ferry Road-on van. E koncert a Center egy hangverseny-sorozatának egyik at­trakcióját képezi és a hangverseny-sorozat töb­bi eseményeiről a sorozat elnöknője, Mrs. Her­bert Spiegel ad szives felvilágosítást (883— 2228) A műsor első felében Beethoven Moonlight és Pathétique szonátái, mig második részében Debussy müvei fognak szerepelni. A jegyek ára S2.75 és a koncert este 8:30-kor kezdődik. Az országgyűlés megszavazta az 1964. évi koitséavetést. GÖRBE TÜKÖR Irta: LUKACS ERNŐ. (FEC) — Három napig tartott az országgyű­lés téli ülésszaka, amely csak annyiban tért el a korábbi ülésszakoktól, hogy ezúttal a miniszte­rek és képviselők tüntetőén használták a dokto­ri címüket, — már akinek van —, s a lapok is oda­biggyesztették a “dr.” jelet a nevek elé. Az uj doktori kultusz éles ellentétben van ä választá­soknál szokásos foglalkozás megjelöléssel, ami­­koris minden képviselőjelölt “munkás”. Vas­ipari munkás, faipari munkás, vagy építőipari j munkás, legrosszabbjesethen élelmiszeripari I “dolgozó”, még akkor is, ha már egy évtizede ül a bársonyszékben valamelyik minisztérium élén. A költségvetési vita során a legtöbbet han­goztatott kifejezés a “takarékosság” volt, ami az egész szovjet táborban mágikus jelszó és pon­tosan kifejezi a kommunista tervgazdálkodás nehézségeit és problémáit. A honvédelmi költ­ségvetésből háromszázmillió forintot vágtak le, s Czinege honvédedlmi miniszter beelentette, hogy a megszavazott összegből is megtakarita- | nak százötvenmillió forintot. A honvédelmi tár­ca tárgyalása során az is kiderült, hogy tavaly a katonák összesen egymillió munkanapot tel­jesítettek a nemzetgazdaság különböző ágaiban, ami annyi, mintha egy hadosztály egész éven át | katonáskodás helyett az iparban vagy a mező­­j gazdaságban dolgozott volna. Dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszter vita­­záró beszédében kiemelte a képviselők felké­szültségét és megköszönte nekik a “sok hasznos gondolatot” és “figyelemreméltó inditvánáát”, amit tettek. Elismerte, hogy különösen az ipar­ban, a mezőgazdaságban és a művelődésügyben vannak jogos beruházási igények, a beruházá­soknak azonban határa van. A vegyipar 1.1 mil­liárd forinttal többet kap a tavalyinál, de a Krus­­csev politikájának követése, ki most egyszerre felfedezte a vegyipar jelentőségét és azt a lenini | tételt, bogy a kommunizmus egyenlő “a szovjet j hatalommal és az ország elektrifikálásával”, megoldotta a “plusz kemizálassal”. Újabb be- i ; ruházások helyett jobb munkaszervezést, na­­; gyobb munkafegyelmet és észszerűbb metódu­­‘ sokat ajánlott a pénzügyminiszter. Lukács Ernő kedvek volt társszerkesztőnk cikkeiből fogunk közölni né­­qanyai lapunkban, könyvalakban fognak me. .clenni FARKAS A TELEFON FÜLKÉBEN Hasonló esete volt St. Pauli hölgyemény­­nek, Mrs. Francis Barr-nak, aki halálra rémül­ten értesítette a rendőrséget, hogy a telefonfül­kében, melyet használni akart, egy hatalmas farkast látott. A kivonult rendőrök a fülkében csakugyan egy farkast találtak, amint két lábra állva használni akarta a telefont és úgy vicssori­­totta a fogait, mintha mérgei Iné, hogy a vonal foglalt. Közelebbről megv Teák az esetet és kiderült, hogy a farkas de t volt. Megmere­vedett tetemét valaki tré de komolyan a dögöt két hátsó lábára állítva helyezte el a fül­kében. A Rózsika és a Franciska esete között mind­össze az a külömbség, hogy az utóbbi nem egy fürdőkádban, hanem egy telefon fülkében tör­tént eset s hőse, ez pedig nem egp eleven kígyó, hanem egy döglött farkas volt. MR. STIMMEL - VALAMI NEM STIMEL Egy Albert Stimmel név’ avélhordót 1 ole­­dob n a rendőrség letsrtóztr mert a lakásán hordószámra találtak kike: , tlen leveleket és csomagokat. Nem csoda, I megjelent rend­őrök hirtelen azt se tudtál:,. y a hordó leve­­j len, vagy a levélhordón csoc.. . .ózzanak. Kihall­­j gatása során elmondotta-, hogy utóbbi időben fáradékony lett ás azért hanyagolta el a kézbesí­tést. Stimmel urnák ez a gyermeteg védelkezése nekem nem stimmel, mert a lakásán talált aján­lott leveleket nem a címzettnek ajánlotta, ha­nem önmagának, mert azokat felbontotta, és a legcsekélyebb összegű csekkre sem mondta, hogy csek-élység, hanem egyzerüen elsikkasz­totta. Bűnös üzelmeit ez a fáradékony ember éveken át fáradhatatlanul folytatta és a rendőr­ség ma már képtelen lecsekkolni, hogy milyen I csekkeket lopott el és váltott be eddig.-------o----— AKINEK A FOGORVOSRA FÁJT A FOGA Dr. Morris Ziccer bronxi fogorvos rendelő­jébe bekötött arccal beállított egy csinos nő és nagynehezen kinyögte, hogy fájós fogát kiakar­ja huzatni. Midőn a 66 éves fogorvos az érzés­telenítő elkészítésével foglalkozott, őmaga ka­pott a kis csinostól egy alapos érzéstelenitőt. Egy nehéz foghuzóval akkorát húzott az öreg fogorvos feje búbjára, hogy érzéstelenül és esz­méletlenül rogyott össze. Utána pedig behúzta egy kamarába és kihúzta a pénztár fiókját, melyből kihúzott egy csomó zöldhasu bankót. Szóval Morris bácsi nem az ő fogát húzta ki, el­lenben ő húzta ki az öreg ur 360 dolcsiját, mely sikerült húzása után, behúzta maga után az aj­tót és kecses léptekkel eltűnt a balfenéken. Eb­ből az esetből nem nehéz megállapítani, hogy Dr. Ziccer élete ssem nagyon cizzer ... A sok­féle húzás közben majdnem elfelejtettem, hogy a bájos kis gengszterke kicsi kacsóira kesztyűt húzott egyrészt azért, mert keztyüs kézzel akart az örggel elbánni, másrészt pedig azért, mert ujjacskáiról ne lehessen ujjlenyomatot készíte­ni. Hát nem aranyos . . . ? (folytatása a 2-ik oldalon) A MAGYAR DEMOKRATA K GYŰLÉSÉRŐL N. Y., szívesen és ingyen küldi el az Amerióai Lefegyverzési Térv összefoglalásának több pél­dányát is, akár magyar, akár angol nyelven bár­kinek, aki azt külföldi ismerőseinek kívánja el­juttatni. American Council Az Amerikai Magyar Demokrata Club ren­des havi gyűlését minden hó 2-ik vasárnapján fogja megtartani saját helyiségében, 1051 So. Clinton Avenue alatt, melyre a tagok tömege« megjelenése kéreetik. Utólag is tisztelettel kérjük a tagok minél nagyobb számban való megjelenését. __a

Next

/
Oldalképek
Tartalom