Jersey Hiradó, 1963 (44. évfolyam, 19-51. szám)
1963-05-09 / 19. szám
GÖRBE TÜKÖR Ina: LUKACS ERNŐ. Lukács Ernő kedvelt volt társszerkesztoak cikkeiből fogunk közölni néhányat lapunkban, kön.yvafákban fognak niegjeknrri ÓHAZAI CSODABOGARAK Lukács Jenő barátom és újságíró kollégám nemrégen Változatok az Írógépen című rovatában igen szellemes kritikát irt Dick Hyman amerikai iró könyvéről, amelynek cime Nonsense U. S. A. Ez a cim pedig magyarul körülbelül ‘Amerikai csodabogarakat’ jelent. Ugylátszik Mr. Lukács nemcsak druszám és irótársam, hanem “telepatikus partnerem is. Számos esetben tapasztaltam ugyanis, hogy ugyanabból a téma körből meríti gondolatait, amelyekről én is Írni szoktam. Az “Örült kucséberről és az edény mosogatásról *. Az Amerikai Magyar Népszavában megjelent remek elmefuttatásában is ráismerte ma magam ötleteire, melyekről azután jómagam is elmondottam ezen a helyen szerény véleményemet. Az amerikai csodabogorakról én is Írtam pár év előtt. Az én Görbe Tükrömben sok különleges példányt szedegettem össze és tűztem gombostűm hegyére. A jelenlegi írásomban viszont az óhaza I csodabogarakról fogok írni. Előre bocsájt sm, hogy csak ritka és különleges csodabogarakról fogok itt említést tenni, hiszen szülőhazánkban különösen mostanság annyi csodabogár zümmög, hogy azok egy Görbe Tükör keretében még preparált állapotban sem férnének el. Vol. 44. évi, 19. szám Trenton, N. J., 1963 május 9 HUNGARIAN - AMERICAN WEEKLY Megjelenik minden csütörtököm Szerkesztő: GERENDAY GYÖRGY AN OFFICIAL ORGAN OF THE HUNGARIAN SOiiETlES OF TRENTON Subscription $1.50 per year. Published every Thursday Edited & Published by The Estate of N. D. Gerenday, 27 Hancock Editor: GEORGE GERENDAY Előfizetési ára egy évre $.1.50, Canadába és Európába $3.00. — Tel.: LY 9-4859. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 27 Hancock Ave., Trenton, N. J. IMA AZ ISKOLÁBAN ÉS A LEGFŐBB BÍRÓSÁG Vásárhelyen pedig egy üzlet ajtón ez a felírás volt látható: “Asztalos Pál szabómester üzletét átvette Szabó Pál asztalosmester ur. Április egytől kényelmes és divatos koporsók keménybe vagy puhába itt leznek kaphatók. A debreceni piac uccán egy alaposan elhasznált szálloda disztelenkedett. A debreceni cívisek ezt igen találóan “Hotel Kispiszkosnak” hívták. Egyszer a tulajdonos a szobapincér kíséretében bemegy egy vendéghez, aki dühösen kijelentette, hogy egy percig sem marad ebben a szállodában. — Talán a szobával nincs uraságod megelégedve? Nem elég tágas? Avagy nem elég szép? — Kérdezi a tulajdonos. — Kérem, nincs a szoba ellen semmi kifogásom, csak a poloskák ellen. A tulajdonos erre a szobapincérhez fordul: — Róbert kérem, a nagyságos ur a szobával meg van elégedve, de más poloskákat kíván . . . A Legfőbb Bíróság döntését, mely szerint ( Alkotmányunkba ütközik az a szokás, hogy az *■_ államok imát szövegeznek az iskolák részére, az ( amerikai közönség vegyes érzelmekkel fogadta: c Kennedy elnök azonban kijelentette, hogy a ( Legfőbb Bíróság döntését tudomásul kell vennünk, akár tetszik nekünk a döntés, akár nem. 4 A bírói döntés hatása alatt, több képviselő J alkotmánymódositó javaslatot terjesztett be, 1 amely megengedné, hogy a diákokat az iskolákban imára kötelezzék. Nem bizonyos azonban, hogy a Kongresszus és az egyes államok hajlandók lesznek-e az Alkotmányt ilyen értelemben módosítani. Az Alkotmány legelső módosítása, amely az egyéni vallásszabadságot biztosítja , még mélyebben gyökeredzik hagyományainkban, mint az államok joga az imádság megszerkesztésében. Black Hugo, a Legfőbb Biróság tagja, amikor a többség nevezetes döntésére hivatkozott, I igy szólt: “Nem a kormány feladata, bogy hi- ' vatalos imaszöveget szerkesszen az amerikai nép bármily csoportja részére”. Ezzel szemben bizonyos, hogy az ország kö- j íiönsége ellenezné azt, hogy minden vallásos tevékenységet betiltsanak a nyilvános iskolákban vagy mellőzzéJk Isten nevének emlitését a zászlóhoz való hűség megerősítésére, — ami egyesek j szerint — a fenti döntés következménye lehet. A kérdésnek két oldalát kell tekintetbe venni. Pontosan affelett kellett döntenie az ország legfontosabb bírói testületének, hogy törvényese az a gyakorlat, hogy New York államban az iskolatanács imát szövegezzen, mleynek elmondására a nyilvános iskolák növendékeit állami tanárok szorítsák. Nem várhatunk mást, minthogy a Legfőbb Biróság törvénytelennek minősiti azt és pedig nagy többségggel (6:1 arányban). Ellenkező esetben állam irányította vallásgyakorlatot Írtak volna elő, azt, amit az Első Módositás betiltott. A döntés nem az imádkozás ellen irányult, hanem az állami imaszöveg ellen. Meg kell azt is állapítani, hogy az ország iskoláinak körülbelül a felében eddig sem folyt le közös imádkozás, a másik felében is csak az osztályok 1 7 százalékában imádkoztak hangosan. Ha a földrajzi megosztottságot vizsgáljuk, lényeges eltéréseket állapíthatunk meg. A Nyugaton az iskolák 91 százalékában és a Középnyugaton az iskolák 74 százalékában nem imádkoznak; viszont a Délen az iskolák 89 százaléf kában és a Keleten a 80 százalékában közös imát ’ mondanak el naponta a tanulók. Vallás és Szabadság nem ellentétes fogalmak, és a Legfőbb Biróság csak az Első Módosításban biztosított közszabadságot erősítette meg. Ami magát a vallást illeti, Kennedy elnök j fejezte ki az ország hangulatát a sajtókonferent cián: “Imádkozzunk többet - a templomban és otthon!’’ Hozzátehette volna azt is, hogy Amerikában többen tartoznak egyházak keretébe és többen látogatják a templomokat, mint a világ • legtöbb helyén. A lakosság 63.6 százaléka valag milyen egyház tagja és 1960-ban 1 14,449,000- re rúgott a külömböző felekezetek összes tagsága. A lakosság 47 százaléka istentiszteleteken is résztvesz. A 63.6 százalék és 47 százalék közötti eltérés vezethette az elnököt arra, hogy igy nyilatj kozzék: “Nagyobb buzgósággal látogassuk a templomokat!’ Alkotmányunk Első Módosítása ennek a jogunknak is védelmezője. ■ American Council o A budapesti Operaház európai értelemben is a színházak között első helyen állott. Nekünk magyaroknak pedig egyenesen büszkeségünk volt. Az úgynevezett népi demokrata uralom alatt minden vonatkozásban a lehető legalacsonyabb nívóra sülyedt. Ennek jellemzésére az olvasó engedelmével csupán egyetlen kirívó példát fogok leírni: A férfi közönség részére fentartott illemhely tisztaság szempontjából a középkorra elmékeztet. Ezért a bölcs vezetőség annak bejáratánál egy ilyen szövegű táblát szegezett ki: Figyelmeztetés! Kéretik a vizoldát trisáztn tartani. A gyöngébbek kedvéért megemlítem, hogy a tudálékosan fogalmazott figyelmeztetés bizonyosan a Wagner Richard világhírű operájának Tristán és Isolda címéből lett merítve és ostoba, mondhatnám otromba módon elferdítve. A mai Budapesten hangzott le az alábbi párbeszéd: — Hát te elvtárs, mit szoktál vacsorázni ebben a búval bélelt világban? Nálunk, elvtárs mindég meleg vacsora van. Mi a fene? Tegnap például mi volt a vcsorátok?-Hát mi lett volna? Sült krumpli. ÁDÁM KOSZTÜM Az óhazai csodabogarak között ez sem utolsó — habár éppen ezért én utolsónak hagytam: A budapesti Fuj Nemzedék cimü napilapban a Malenkov téri Ádám Sándor úri szabó cégnek ez a keretes hirdetése jelent meg a legfeltűnőbb helyen: Ha jól és elegánsan akar öltözködni, járjon mindig Ádám kosztümben!-o-Egy bonyrádi ház kapuján ilyen tábla volt látható: Itt kitűnő házi koszt lehet kapni. (Folytatása a 2-ik oldalon) Bérek és élelmiszerek ára nálunk és Oroszországban Khushdhev 1958-ban azt Ígérte, hogy a Szovjet polgárai 1 962-ben már több húst, tejet äs vajat fognak fogyasztani, mint az amerikaiak. A kommunisták vezére azonban pár héttel ezelőtt mégis kénytelen volt beismerni, hogy az I 961 -i hústermelés 3 millió tonnával a várakozáson alul maradt, ami 25 százalékos hiányt jelent. Ahelyett tehát, hogy a Szovjet utóiért volna bennünket, hátrább maradt a versenyben. A Szovjet 1 962-ben, május 3 I -én kénytelen volt az élelmiszer árakat felemelni, hogy a termelőknek többet fizethessenek a nyerstermékekért — a fogyasztók és különösen a kiskeresetűek rovására. A hús árát 30 százalékkal emelték fel, a tejet 25 százalékkal. Csak természetes, hogy ismét a “nyugati imperialistákat” okolta a vezér, megemlítve azt az “igazságot", hogy Amerikában is “csak a gazdagok engedhetik meg maguknak, hogy vajat fogyasszanak”. Egy font vaj ára Oroszországban ma $1.83, mig az Egyesült Államokban csak 7 2 cent. Egy font marha-, vagy disznóhus 87 centbe kerül a Szovjetben, de ott nem osztályozzák a piacra kerülő húst minőség szerint, mint ahogyan azt Amerikában a törvény megköveteli. Nálunk a legolcsóbb hús ára fontonként 29 cent (sertéshús) és az első minőségű sertéskaraj 39 centbe kerül. A marhahús ára 35 cent és 1 dollár között változik, minőség szerint. De az élelmiszer áraknál még fontosabbak a bérek, ha a két ország életszínvonalát összehasonlítjuk. Az átlagos gyári munkás órabére Moszkvában 50 amerikai centtel egyenértékű rubel, mig az Egyesült Államokban $2.42. Tehát még akkor is, ha az árak egyenlőek lennének, az orosz munkásnak ötször annyit kellene dolgoznia, hogy ugyanazt megvásárolhassa. Minthogy azonban az árkülömbséget is tekintetbe kell vennünk, az orosz munkásnak négy órán át kell dolgoznia, hogy I kilogram marhahúst vegyen, mig az amerikai munkás 40 percnyi munkával keresi meg a Grade A marhahús I kilogrammját (2.2 fontot). A moszkvai elvtárs 1 kilogram vajért 8 óráig dolgozik, a detroiti Mister ennek az időnek a tizenkettedrészéig. Mindent öszevetve, az orosz életszínvonal bizonyos javulása ellenére is, az amerikai ipari munkás vásárló képessége ma is négyszer olyan magas, mint az oroszé az élelmiszer, ruházat és más szükségleti cikkek tekintetében. Negyvenötévi kommunizmus után, beleértve a Stalint követő “földművelési reformok” kilenc évét is, a kollektiv farm rendszere nem képes Krushchev ígéreteit valóra váltani. Komoly hiány merül fel proteint tartalmazó élelmiszerekben és az üzletek előtti sorbaállás továbbra is jellemzi a Szovjet polgárainak mindennapi életét. A legutóbbi hónapok folyamán a Szovjet négyféle földreform bevezetését fontolgatta. A váltógazdaság uj rendszerét, szakértő gazdasági vezetők kinevezését a politikusok felváltására, a több-termelő gazdák jutalmazását és a mezőgazdasági gépek és műtrágya szaporítását. E j reformok életbeléptetése azonban háttérbe szoj ritotta volna a nehéz ipar fölényét és fegyverke- i zésre, atombombákra és űrkutatásra keveseb! bet kölhettek volna. A Szovjet Központi Politi- i kai Bizottsága nem volt hajlandó erre a lépésre. | Minden maradt a régiben. American Council A MAGYAR DEMOKRATÁK GYŰLÉSÉRŐL. Az Amerikai Magyar Demokrata Club reales havi gyűlését minden hó 2-ik vasárnapja» hgja megtartani saját helyiségében. 1051 So. Hinton Avenue alatt, melyre a tagok tömege» negjelenése kéretik. Utólag is tisztelettel kérjük a tagok minél íagyobb számban való megjelenését.
