Jersey Hiradó, 1961 (42. évfolyam, 12-51. szám)
1961-03-30 / 13. szám
AMERIKAI SZOBROK ÉS MAGYAR MŰVÉSZEK A világ legismertebb műalkotásainak egyike a new yorki kikötőben felállított Statue of Liberty, amely nemcsak a bevándorlónak, hanem az egész világnak hirdeti az amerikai nép vendégszeretetét és a szabadság eszméjének diadalát. Általánosan ismert tény, hogy ezt a szobrot a francia nép adományozta az amerikai népnek és az elszászi Bartholdi szobrász munkája. Kevésbé ismeretes azonban az, hogy amikor a szobor megérkezett New Yorkba, hogy 1884-ben z akkori Bedloe Islandon felállítsák, talapzatról is kellett gondoskodni, amelynek költsége többre rúgott annál, amibe a': szobor maga került. Az amerikai kormány húzódozott attól, hogy a kincstárt ilyen tétellel megterhelje, mire Pulitzer József, a magyar származású újságíró, “The World" cimü lapja útján, közadakozásból több mint 120,000 kispolgár hozzájárulásával három hónap alatt szerezte meg a még hiányzó 100,000 dollárt. “Nem a milliomosokhoz fordulok segítségért” — irta Pulitzer — “hanem a munkások mii- j lióihoz, akiknek Amerika érvényesülési lehető- ! séget nyújtott". Pulitzer maga 17 éves korá- ; ban érkezett New Yorkba Makóról, hogy a vi- i lág legtekintélyesebb újságírójává legyen. Hasonlóképen dramatikus az összefüggés az Amerikában diszlő Kossuth szobrok és a budapesti Városliget legszebb helyén felállított Washington szobor között. Egy amerikaimagyar újságíró szavaival élve “A szobrok láthatatlan, de lerombolhatatlan hidat jelentenek a két nemzet között." A három munkából az első a clevelandi lett, ahol az első Kossuth szobor felállítását az ottani pánszláv szövetség mindenképen megakadályozni igyekezett, azt állitván, hogy Kossuth “elnyomta a nemzetiségeket”. Végül is győzött az igazság és Cleveland-nek talán legszebb terén áll a Kossuth szobor, amelyhez később az ugyancsak kisemberek pénzéből emelt new yorki Riverside-i szobor is csatlakozott. Finta Sándor, a magyar fajtáját lángolóan szerető és nemrég elhunyt szobrász munkája New Yorkban a Kováts Mihály ezredes hősi küzdelmét ábrázoló relief, szintén emlékezteti az amerikai népet arra, hogy a magyar bevándorló életét áldozta fel az amerikai szabadságért. Hűvös László, akinek szobrai nemcsak Budapesten, hanem sok európai fővárosban díszítik a köztereket, már New Yorkban is szabad téren hirdeti a magyar tehetség diadalát. Vertes Marcel, a világhirü művész, aki kerámiát is tervezett, amit a szobrászat egy ágának tekinthetünk, számtalan, Amerikában elhelyezett munkájával tette a maga nevét halhaattlanná és az amerikai-magyar nevet a művészetek terén is elsőrangúvá. De sok más szobrászunk is van, aki Amerikában dicsőséget szerzett a magyar nép nevének. Hogy csak találomra említsünk meg néhányat a legnagyobbak között, betürendi sorban: Bossányi Ervin, a washingtoni Woodrow Wilson kápolna díszítője, Fried Tivadar, a Modern Festők és Szobrászok Szövetségének alelnöke New Yorkban, Gách György, Hajmássy Ilona gyönyörű profiljának megerökitője, Kóni Miklós, amerikai kormányzók megmintázó ja, Nagy Tibor, a new yorki képkiállitási csarnok vezetője, Polonyi Gabriella, a Tiffany Foundation kitüntetettje, Schönbauer Henrik, sok amerikai muzeum gyűjteményeinek büszkesége, Vincze Pál, Truman elnök és Aga Kán megörökitője, stb. American Council. A MAGYAR DEMOKRATÁK GYŰLÉSÉRŐL. Az Amerikai Magyar Demokrata Club rendes havi gyűlését minden hó 2-ik vasárnapján fogja megtartani saját helyiségében, 1051 So. Clinton Avenue alatt, melyre a tagok tömeges megjelenési kéretik. Utólag is tisztelettel kérjük a tagok minél nagyobb számban való megjelenését. A TISZTIKAR. VoL JQOCXH. évi, No, 13. s«##-Trenton. N. I.. 1961 métrcüa 36.Bis newspaper is má,tempi aid produced h w mm pfMng pkmt ii Trenton, Mi Jew H U N G A R 1 AN -AMERICAN W E E K L Y Ä.'.1: cr WkTM.i OTWMO*vt«KLa> !lffla',t OhfcAtl ol t!.' H-am■" Trtmn wd Vian* í.d o» E]6(izeti»i in *gy frrn •1.30. CuuJA> répába $3.00. —TeWpboa«: J-49J0 5»„rk.«zt5ié« 4* kiadóhivatalt 21 Hancock A»*.. Traatoa •» VITA A HALÁLBÜNTETÉS KÖRÜL A világ közvéleménye a halálbüntetés eltörlése felé hajlik. Ötvea külföldi országban nemes halálbüntetés és az Egyesük Államok kilenc államában, még ha bent is van a törvénykönyvben, sohasme alkalmazzák. A californiai Caryl Chessman kivégzése úgy az országban, mint a külföldön nagy port vert fel és többet foglalkoztak ezzel a hírlapok, mint bármilyen halálos Ítélettel a/“'ott. Tizenkét éven keresztül harcok Chessman a saját kivégzést ellen. Birósági ítéleteket minden lehető és lehetetlen módon megfeiebbezett, újra feh'éttetett, kivégzésre kitűzött határidőket kegyelmi utón megsemmisittetett vagy kkolatott----legtöbbnyire minden ügyvédi segítség nélkül. Épen ezért sokan azon a véleményen vannak, hogy a május 2-án történt kivégzés élő«, a tizenkét évig tartó huza-vona izgalmai folyamán, már eléggé megszenvedett minden hunéért — pedig sok és súlyos bűne volt. Bizonyos, hogy ez a kivégzés elő fogja segíteni azt, hogy a halálbüntetést még több államban eköiölják. Mi a helyzet az Egyesült Államokban? Ötven állam közül hatban törvényesen szűnt meg a halálbüntetés és három sóba sem élt vele. A fennmaradó 41 -bem csak előre megfontolt szándék**« emberölést és a Eleien erőszakos nemi közösülést büntetnek vele. Az 1930-as években évente 137 kivégzés volt átlagosan az országban, az 1950-es években már "csak” 72. 1947-ben még 152 embert végeztek ki, 1959-ben csak 49-et. Mi az érv a halálbüntetés fenntartása mellett? Hogy elriasztó hatása van a bűnösökkel szemben, hogy a társadalom eltökéltségét bizonyítja, miszerint nem tűri el az emberi élet előre megfontolt kioltását és hogy egyes országok, amelyek eltörölték már ezt a fajta megtorlást, szükségesnek látták ismét visszaállítani. Sok hidegvérű gyilkost lehetetlen megjavítani és az u.n. kegyelmi tanácsok, a rájuk gyakorolt nyomás következtében, hajlamosak az élethossziglani fegyházbüntetések enyhítésére is. Hogyan lehetünk tehát bizonyosak affelől. hogy az elvetemült gonosztevő nem fog megint embert ölni, ha szabadjára engedik? Ezzel szemben az "abolitionisták” (a halálbüntetés ellenzői) azt állítják, hogy a kivégzéseknek nincsen elrettentő hatásuk, mert azokban az országokban, ahol az ilyen büntetés ismeretlen, nem fordul elő több bűneset, mait másutt, továbbá, hogy megtörténhetik, hogy ártatlan embert végeznék ki; hogy a halálbüntetés csak bosszuállás: törvényes éáilkosság és hogy a bűn éllen nem büntetéssel, hanem a megtévedt ember megjavításával és az előidéző okok megszüntetésével lebet harcolni. 1 ény, hogy az amerikai államokban, ahol megszűnt a halálbüntetés, a bűnözési arányszám az országos átlagmái alacsonyabb. A Pennsylvaniai Egyetem kutatásai megállapították, hogy a rendőri közegek elleni fegyveres támadások számi^kisebb volt azokban a városokban, ahol nincs halálbüntetés, jjtop aheí m 260 ászaid városunk adatait hason! íították össze ebből a V célból. Az aki végső kétségbeesésben, hirtelen haragjában, vagy pjla'waitnyi elmezavarban öl, nem gondol arra, hogy mi lesz a büntetése, ü» jövő azé az irányzaté, amely a bűnök megelőzését, a bűnre hajlamosak megreformálását követeli. AZ “ÁTLAGOS” AMERIKAI CSALÁD Mindenki tudj<a, hogy "átlagos" amerikai család nincs, aminthogy semmiféle átlagos élőlény sincsen a világon. Az átlag: matematikai számítások eredménye és csak papíron van meg. Inkább “tipikus" amerikai családról lehetne beszélni, de az alábbi statisztika az átlagosról szól. treues Cleaning sajat helyisegeben Kórody József és neje, kiknek jólmenő szabó és ruhatisztító üzletük a 21 Roebling A ve. alatt volt, saját helyiségükbe költöztek és jelenleg üzletük a 201 William Street alatt, a Liberty St. sarkán van, hol állandóan készséggel álnak a közönség rendelkezésére. Irene’s Cleaning and Tailoring Shop címen megy továbbra is az üzlet, mely hétfőtől szombat estig minden nap nyitva van. Telefon hívásra szívesen házhoz mennek — EX 4-9338. Kórody honfitársunk és neje ezúton is kérik- a magyarság szives pártfogását. A WILLIAM PENN FRATERNÁLIS EGYESÜLET TAGJAIHOZ Tisztelettel értesítjük tagtársainkat, hogy minden az egyesülettel kapcsolatos ügyben; születés, haláleset, betegség, havidijak fizetése, vagy bármilyen biztosítási kötvényekkel összefüggő ügyben, információért a trentom kerületi irodához kell fordulni Pénz szedést csak a kerületi irodában tartunk műdén kedden, csütörtökön és pénteken reggel 9-től 12-ig és délután I órától 5-ig. A fiók gyűléseit a hónap második vasárnapján tartja pontosan délután 2 órai kezdettel az irodahelyiség gyűléstermében. Kerületi irodánk címe 1030 South Broad St.. Trenton 10. N. J. Iroda órák: kedden, csütörtökön és pénteken reggel 9-től 12-ig é* délután 1 órától 5-ig. — Telefon szám: OWen 5-Í540. Tagtársi tisztelettel A VEZETŐSÉG. Ezek szerint naponta átlagban 4000 amerikai pár köt házasságot. Az átlagos vőlegény 22 éves, a menyasszony 3 évvel fiatalabb. Minthogy saját házat szeretnének vásárolni, vagy legalább automobilt — vagy csak azért, hogy megtakaríthassanak valamit — az átlagos menyasszony a házasságkötés után is pénzt keres. v Az automobilt hamarosan megvásárolják. A használt kocsik vásárlóinak átlagos életkora: 18 év és 24 év között változik. Az uj kocsiké: 35 és 45 között. A ház megvételére és berendezésére csak az esküvő után 2 évvel későbben kerül a sor. A legtöbb házat 25-30 éves férj vásárolja és ezután veszik meg a háztartási felszerelések legnagyobb részét is. Az esküvő után 2 évvel a feleség rendszerint egy “átlagon felüli" csecsemővel ajándékozza meg az urát (és érdekes, hogy néhány ezrelékkel nagyobb a valószínűsége annak, hogy az újszülött fiú lesz és nem lány.) A második gyermek átlagban 2 és fél évvel későbben jön a világra, a harmadik (h'a még az is van) megint 2 és fél évvel később. A most következő számadatokat sem kell szószerint venni: a statisztikusok szerint, az átlagos amerikai anyának két és egyötöd gyermeke van. A család jövedelme akkor a legnagyobb, amikor az apa 45 és 54 körüli. Bár 65 év az a kor, amelyet a nyugalomba vonulással hoznak kapcsolatba, a legtöbb férj 68 éves koráig keres pénzt. Azután már teljes idejét unokáinak szórakoztatásával töltheti. I -HBÜISKSL'L • —... .......„. . American Council. FEKETE GYÉMÁNTOK. Vatahónyizor a Myer Testvérük «én- és oia}keveeked6k Hirdetésére tekintek és a ezénszállitó kocsi tartányából klömií szóniömeget látom, mindig lókat Mór Fekete Gyémántok cimü világhírű regénye jut eszembe. A föld mohéból kibányászott szenet az emberiség kincsét Jókai Mór a halhatatlan magyar géniusz nevezte el fekete gyémántoknak, bölcsességének bi- Ksnnyára abban a meggyőződésében, hogy az emberiség sorsa sóén nélkül »lsem képzelhető. Ugyanez a helyrét az olaj kérdésben is, amit leginkább bizonyít az, hogy a népek és nemzetek szüntelenül valóságos élet-halál harcot vívnak a szén és olajmezőkért. Nekünk a MA emberének ezekért a fontos és nélkülözhetetlen életszükségletekért nem kell harcolni csak a telefonkagylót keli leemelni és az EXport 3-4024 és 3-4064 számon felhívni MYER TESTVÉREKET, akik a legjobb m!n©ségü SZENET ÉS OLAJAT a legolcsóbb árban a leggyorsabban házunkhoz szállítják. MYERS BROS. ebben a szakmában a legmegbízhatóbb cég, azért a magyarság szivéé figyelmébe ajánljuk L. E NO ONE KNOWS, WHAT CURES LEUKEMIA ? NOTHING, NOW. Every 45 minutes, leukemia kills an American man, woman or child. Give for research te find a cure and stop the heartbreak of leukemia. Give generously to you- LEUKEMIA SOCIETY e AZ AMERICAN-HUNGARIAN CIVIC ASSOCIATION ÖSZTÖNDÍJ TÁNCMULATSÁGA Az American-Hungarian Civic Association mint minden előző évben, úgy az idén is megtartja nagyszabású tavaszi mulatságát. Az idei a 27-ik évi ösztöndíj táncmulatság lesz, mely április 7-én, péntek este tartatik a Laborer’s Union Hall-ban a 604 Bordentown-Whitehorse Road-on, melyre nagyban folynak az előkészületek. A talpaiávalót a Kára-Németh Testvérek zenekara fogja szolgáltatni este 9 órától éjfél után I óráig. Jegyek elővételben máris kaphatók, személyenként $1.50. . ■. —■ -—.■ — ~~-r-— iinninr iMT] -WHAT CAUSES LEUKEMIA
