Jersey Hiradó, 1955 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1955-12-22 / 51. szám
KARÁCSONYI EMLÉKEM Irta: LUKÁCS ERNŐ. Esendő életem során számos szomorú karácsonyom volt már, de a legszomorubb karácsonyom kétségtelenül a hét év előtti volt, melyet a trentoni Szent Ferenc kórházban töltöttem. A várost hatalmas hóvihar seperte végig. Az uccák jégpáncéllal voltak befedve. Kegyetlen hideg északi szél tombolt, mely néha mint valami kisértet meg-meg zörögtette szűkre szabott kórházi szobám apró ablakait. A rakoncátlan idő úgy neki vadult, mintha elakarta volna pusztítani ezt a hóbortos csúnya világot, vagy legjobb esetben elakarta volna rontani a Kereszténységnek ezt a legszebb és legmagasztosabb ünnepét. Eközben én ott feküdtem a magas kórházi ágyamon, előkésszitésemet várva az operációmhoz. Nem vagyok félénk természetű ember, de azt hiszem mindenkinek az inába száll a bátorsága, mikor ''hasfelmetszés" előtt áll... A szomszéd szobában egy lábadozó fiatalember 5-6 nap előtt ugyanolyan műtéten esett át, melynek én még előtte voltam. Ez a jó fiú gyakran átjött hozzám egy kis bátorságot önteni belém. Az ágyam felett lévő Feszületre mutatva, többször ismételte: "Ha Benne bi-. zol, ne félj semmitől." Meglá- Az én szenvedő bajtársamnak n oszladozott, csupán valamelyes szorongó érzés maradt bennem, ami szinten elmúlt, amikor egy újfajta félelem elleni injekciót Loptam, mely nem csak megszüntette félelmemet, hanem ellenkezőleg igen kellemes érzéseket váltott ki belőlem. De az igazi "kegyelem döféseket" már a műtőben kaptam pár perccel az operáció előtt. Ezek a csodás érzéstelenitő injekciók bizon fájdalmasak voltak, de lehetővé tették, hogy a két és fél óráig tartó operáció alatt a legcsekélyebb fájdalmat se éreztem. Szinte hihetetlenül hangzik, hogy a műtétnél közreműködő két magyar orvossal Dr. Kondorral és Dr. Váczival — még társalogtam is. Az egyetlen ami kissé lehangolt egy ápolónő megjegyzése volt. Mielőtt műtőbe gurítottak egy kedves nővér nem valami kedves kívánsága az volt, hogy 'hagyjam ott a fogalmat... Én persze hála Istennek "nem hagytam ott a fogamat", melyek akkor még sziklaszilárdan kitartottak mellettem, csak később lettek hűtlenek hozzám... Tizenkét szomorú napot és ugyanannyi álmatlan éjszakát töltöttem a szürke kórházi szobámban. Ezeket a végtelen hoszszunak tűnő napokat csak a barátaim, főleg a feleségem gyakori látogatása tett némileg türhetővé. Máskülönben az én önfeláldozó, hűséges párom mindern szabad kdejét ott töltötte és mint mindég ezuítai is osztozott bánatomban és örömömben egyaránt. A kórházi szabályok szerint 9 órakor minden látogatónak el kell hagyni a kórházat. Az én Angyalom valahogy összepaktált a portással, aki egy mellékajtón csempészte ki, legtöbbször éjfél után-.. * * * A kórház előcsarnokában álló hatalmas karácsonyfa misztikus fénnyel ragyogott és hirdette a megbocsájtási és a szeretetek Ebben az ünnepi hangulatban azt hiszem minden jóemberben valóban felülkerekedik a szeretet és a megbocsájtás nagyszerű érzése. Ilyenkor még az ellenségével is szeretne kezet szorítani... Jómagam is ilyen gondolatokkal foglalkoztam, miközben a karácsonyi énekek mélabus és biztató akkordja beszűrődtek a műtőbe. "Menyből az angyal, eljön hozzátok..." A világon mindenki tudja, hogy előbb-utóbb hozzá is elérkezik az elmúlás órája. Barátaink ismerőseink, és szeretteink egymásután térnek utolsó pihenőjükre. Ez kétségtelenül felhivja a figyelmünket arra, hogy mi is halandók vagyunk... Ez a tudat különösen erőt vett rajtam ott a műtőasztalon, amikor úgyszólván a létezés és a nemlétezés mesgyéjén tévelyegtem.,. Ismétlem, ebben a légkörben töltöttem én az 1948-iki karácsonyomat. Azóta hét szűk esztendő viharzott el felettem, megrakodva búval és örömmel... De azóta minden karácsonyi ünnepen mintha újra a fülembe csengenének a karácsonyi angyalok meghatóan szép éneke, melyektől a mikrofonok közvetítésével viszhangzott a kórház minden folyosója: DICSŐSÉG A MACASSACOS MENNYEKBEN AZ ISTENNEK ÉS BÉKESSÉG A FÖLDÖN A JÓSZANDÉKU EMBEREKNEK. . .! Lukács Ernő tód minden simán fog menni igaza volt. A félelmem Olvasóinknak, hirdetőinknek, barátainknak kellemes karácsonyi ünnepeket kívánunk VoL XXXVI. évi. No. 51. szám. Trenton, N. J.. 1955 dec. 22. This newspaper is owned, managed and produced in our own printing plant in Trenton, New Jersey H U N G A R IAN - AMERICAN WEEKLY Megjelenik minden ctütörtókön ClCrrr'r a r nnr a t ií. 11 c • , , t- . N D CERENDAY, E<H*« Szerke.»«i CERENDAY MIKLÓS iLfWlAL ORGAN of the Hunger,an SoaeUe, of 7 renton and Vicmity FditoriJ „d pabli.hing Előfizet#., fra egy írre $1.50. Canndíba fa Európába $3.00. — Telephone: 3.4910. Szerkeaztő.óg fi kiadóhivatal: 27 Hancock Ave.. Trentoa, ft SZILVESZTERI MULATSÁG A MAGYAR OTTHONBAN Már folynak a készülődések a Magyar Otthon Igazgatósága által rendezendő Szilveszteri mulatságra, mely december hó 31 -én, szombaton este lesz a Magyar Otthon dísztermében. A rendezőség élén áll Dobos László ismert szaktekintély mint elnök és Szántai Mihály mint társelnök és a hátunk mögött egy rendező gárda, mely gondoskodni fog arról, hogy egy olyan mulatságban , j^zesiti a közönséget, milyenben eddig nem részesültek. Gypsy Joe hires cigányzenekara a bufelejtőkkel akarja eltemetni az ó-évet. Csak korlátolt számú jegyek lesznek kiadva, ami már is elég gyorsan fogy, jó lesz tehát helyéről már most intézkedni a Magyar Otthonban tel. EX 2-9805 vagy EX 3-4896. Fentartott hely $1.50 beleértve a szokásos sapkák és noise-makerek. Lesznek kitűnő ételek: pulyka, töltött káposzta, kolbász, lacipecsenye és székely gulyás. SZÁNTAI MIHÁLY a Szilveszter esti rendező bizottság társ-elnöke DOBOS LÁSZLÓ a Szilveszter esti rendező bizottság elnöke Rekordíörő sikerrel játsza a ‘lórii’ Theatre a “Hill 24 Doesn’t Answer” oimü megrázó filmet Rekordtörő sikerrel szerepel a népszerű World Theatre (153 West 49 Street) műsorán a "Hüll 24 Does Not Answer" cimü hatalmas megrázó filmdráma, amely az első angolul beszélő film — az Israeli filmgyártás első igazi nagy produkciója. A new yorki filmbarátok hét hete szinte visszafojtott lélegzettel figyelik ezt a maga egyszerűségében is lenyűgöző filmet, amelyben visszatükröződik az a hihetetlen heroikus küzdelem, amely létrehozta Israel megszületését. Zwi Kolitz a brilliáns iró I mesteri kézzel formálta meg ! ennek az inspirációval teli film | nek minden egyes figuráját. ; Az első pillanattól kezdve maj gával ragadja a nézőt a film tempója — néhány másodperc alatt elfelejtjük, hogy egy filmszínházban vagyunk, — megelevenedik előttünk a történelem egyik legszebb, legérdekeseb, mindenesetre egyik legmegrázóbb pillanata — és amikor a film befejeződik sokkal, de sokkal jobban megértjük Israel népét — és Israel sorsát. Még félig sem pereg le a film, amikor a legtöbb néző szemét elhomályosítják a feltörő könnyek. De ezek a könynyek nem a bánat könnyei — ellenkezőleg felemel ez a film bennünket egy szebb, ideálisabb világba — és amikor elhagyjuk a színházat úgy érezzük, hogy jelen voltunk annál a történelmi pillanatncd, amikor Israel megszületett. Semmi más filmhez nem lehet — és nem szabad hasonlítani a "Hill 24 Does Not Answer" cimü filmet. Ez a legnagyobb diadala az újonnan induló Israeli filmgyártásnak, amely mindjárt első filmjével remek müvet alkotott — és most mar a nagy francia, olasz, angol és amerikai filmek sorában megkülönböztetett szerepet fognak játszani az 1 Israelben készült filmek. A női főszerepet Israel ünnepelt művésznője Haya Hararit alakítja megrázó művészettel, a többi szereplők sorában ki kell emelni Michael Wagert és Edward Mulharet. A film déli 11 órától folytatólagos előadásokban látható. (V.L.) KIRÁNDULÁS NEW YORKBA DEC. 26-ÁN Francsák Albertné és Balog Istvánná a Szent István hitközség nevében kirándulást rendeznek december 26-án, karácsony másodnapján. A karácsonyi játékot megyünk megnézni New Yorkba. E kirándulás tiszta jövedelme a templomi barlangra lesz ajándékozva. T iszt©l©tt©l FRANCSÁK ALBERTNÉ ’ BALOG ISTVÁNNÉ CHRISTMAS 1555, aid COMMUNISM Written by. ANDREW IRSHAY. Herodotus, the father of recorded human history tells us that he became interested in writing for posterity (425 B. C.) of the underlying reasons why nations go to war and what they accomplish by it. Herodotus traveled far and wide, interviewing men and women. And while he was not satisfied that there are actual reasons lor wars, he was satisfied to state the explanations, prejudices and legends which caused wars. Thus we leam that the pagans developed a trend tor might and power to dominate other nations whom they could conquer. Herodotus found no just cause for wars in his day. A new concept in human relationships came about with the birth of a babe, born at Bethlehem, Judea. As die child grew into manhood He proclaimed: "My Kingdom is not of this world", a new and a different doctrine than heretofore known throughout the world. Furthermore, the man of Nazereth proclaimed to the world: "I am the Way, the Truth and the Liite". — Again, not many understood His message and turned away írom him. His appeal had been directed to the human Soul rather than to the flesh, as the -pagans before Him did. Again we read the comforting message, directed to whosoever heard the words: "Come unto me all ye that labor and are heavy laden and I will give you rest." — About 1900 years after these words were spoken by the Man of Sorrow, as He was known, America issued an invitation to the tired, persecuted of all lands and races and had it inscribed on the Statue of Liberty in the inspired words of Emma Lazarus, being herself of a persecuted race. Something new has happened since the first Christmas. Historians called it the Christian Era and in our calendar two letters signify the new era thus: 1955 A. D. — Russians, however do not recognize this designation of the humanistic era. The reds should use B. C. (Before Christ) in letting civilized people the world over know where they really fit in. In spite of he many persecutions and massacres of the innocent and helpless, committed under so-called Christian governments in the 15th century and in our time in Germany, Russia, Poland and elsewhere these inhumanities must not be identified with true followers of Jesus of Nazareth. The Star of Bethlehem still points and leads men and women to a nobler and higher concept of human responsibility, while the Star of Moscow leads its adherents to hate, slavery, murder .of the innocent, terror and oppression. Christmas has divinity, communism means dannations. Christmas brought joy to the world, communism brought fear and despair. On Christmas we celebrate the birth of a child who first saw the light of the world in a manger. And yet, because of His life and example plus His teachings, kings, princes, presidents, poor men, beggar -men bow their knees before Him in reverent worship acknowledging Him as the Prince of Peace. He preached Peace, but not the peace of co-existence. Jesus of Nazereth founded no new religion as He himself proclaimed: "I came not to destroy." Instead He gave fuller meaning by revitalizing the religion he practiced for 33 years ot His life. And here is a striking example: "Our fathers were teaching that Jerusalem is fee place of worship: I say unto you, fee temple of God is within you and wherever you call upon fee name of fee Lord He is present." — He appealed to the individual person to be responsible for his own soul rather than be one of fee masses. Many did not follow Him but fee few who did helped to make fee world a safer and better place to live in. Christmas has brought joy to the world for 1900 years. It also brought enlightenment by way of progres in every held of human endeavor. There will always be a Christmas long after fee forces of Godlessness and evil will have been forgotten. And fee Star of Bethlehem shall continue to point fee way to the manger of fee newborn babe, while fee red star of Moscow will disappear by their own undoing. For "fee Stars in their courses are fighting against Sisera" of 1955. "Glory be to God in fee highest and Peace to men of good will." . MERRY CHRISTMAS TO ALL. FŐHADNAGGYÁ LÉPTETTÉK ELŐ Süveg Zoltán fiatal tartalékos katona-tisztei november hó 16-án főhadnaggyá léptették elő. A szimpatikus és tehetséges fiatal katona-tiszt, Adjutant a 404ih Military Government Company-ban. Két évig szolgált Fort Bragg, North Carolina államban mint tiszt a 112th Field Artillery csoporttal a koreai háború alatt. Jelenleg a John A. Roeblings Sons Corporation kötelékében van alkalmazva — Industrial Engineering munkát végez. Ezen örvendetes alkalomból ezúton is szívélyesen köszönijük a törekvő fiatal főhadnagyot. Andrew Irshay
