Jersey Hiradó, 1950 (31. évfolyam, 9-51. szám)

1950-09-07 / 36. szám

PENICILLIN Engedjék meg, hogy ma elmondjak egy történetet. A történet oda­át Európában olyan mindennapi, olyan jelentéktelen, hogy amikor elő­ször —• félfüllel hallva — érdeklődni kezdtem utána, nem értették meg barátaim, hogy mi érdekelhet engem benne. Mégis azt hiszem, el kell mondanom. Önöket biztosan érdekelni fogja. Jól emlékszünk még mindnyájan, milyen nagy feltűnést keltett két évvel ezelőtt a Penicillin. Még dúlt a háború, katonáink vére festette vö­rösre Európa földjét és a Pacific vizeit. Egyik győzelmei arattuk a má­sik után és a győzésben uj segítőtársat kaptunk: egy fehér port, amelyet egy szemmel alig látható gombafajtából nyernek a medicalchemikusok. Súlyos sebesüllek, halálos 'betegek, akiknek az élete egy évvel azelőtt még teljesen menthetetlen volt, meggyógyultak néhány óra alatt. Számtalan család köszönheti ma férfitagjainak éleiét ennek a gyógyszernek. Tell-mult az idő, a csodát megszoktuk, a penicillin ma már általá­nosan használt gyógyszer, napirendre tériünk fölötte, van elég és használ­ják az orvosok, mikor csak szükséges. így van ez nálunk. De sajnos nem igy van odaát. Hogy ott mi a helyzet a penicillin terén, azt egy szomoru-szemü, sovány magyar fiatalember mondta el nekem az egyik D. P. Campban. Tizenkilenc éves voltam, — kezdte — amikor a németek elvittek katonának, 1944 őszén. Pár hetes kiképzés után kaptam egy rossz öreg puskái, 7 darab töltényt és Debrecen térségében kiküldtek a harctérre. Két fényképet horlam a zsebemben, az egyiken a szüleim és elesett bátyám voltak, a másikon pedig egy fekete copfos, mosolygó leányka: Juci, a titkos szerelmem. Fehér blúzt viselt a képen, nagy kék szalagcsokorral és a kép hátára ezt irta: Lacinak, örök hűséggel. Ezt a két képet nézeget­tem a támadás elolt. Azután jöttek az oroszok, tízszer, huszor annyian, mint mi, kilőttem a hét töltényemet és néhány percre rá elfogtak. Négy hétig hajtottak minket keletre, mindig csak keletre. Többezren voltunk, naponta estek össze az éhségtől, fáradtságtól az emberek. Aki elesett azt lelőtték, vagy leszúrták. Én szerencsésen megmaradtam. Egy Donec­­medencei bányában kerültem, ott dolgoztam négy éven át. Akkor eltörött a karom és mert nem volt orvos, rosszul forrt össze. Nem tudtam már dolgozni, igy hát hazaküldtek Magyarországra. Szüléimét nem találtam, elmenekültek Ausztriába az oroszok elől. Juciékhoz mentem, de Juci látni se akart, elszaladt előlem, kerülte a találkozást. Azt hittem, mást szeret. Egyszer azután vállalóra fogtam. Sirvafakadt. — Lacikám, — mondta — ne haragudj, de soha nem lehetünk egymáséi. Keress mást magadnak. Kértem őt, könyörögtem, mondja meg, miért. Nagy nehezen elmondta. Egy fél évvel a háború vége után, 1945 őszén krumplit ásott ki a kertben. Édesapja kényszermunkán volt, Édesanyja pedig zsírért állt sorba az üzlet előtt. Öt orosz katona jött be a kertbe. Vizel kérlek tőle. Ű beszaladt a házba, bögréi hozott 'és az öt orosznak inni adott. Ittak, meg­köszönték, elmentek. Negyedóra múlva újra jöttek, megint vizet kérlek. Újra beszaladt a házba, három orosz utána ment. Mikor jött a konyhá­ból vizesedénnyel, elfogták, leteperték, száját betömték egy piszkos rongy­­gyal és letépték róla a ruhát. . . Elájult. Mikor magáhoztért, nagy vér­tócsában feküdt, alig tudott megmozdulni. Szédülés, hányinger kínozta. Felmosta a vért és ahogy tudta, rendbeszedte magát. A széttépett szok­nyát eldugta és Édesanyjának, aki rövidesen hazajött, nem szólt semmit. A községi orvoshoz nem mert elmenni, félt, hogy megtudja mindenki a szégyent. Budapestre utazott fel később dr. Pollák Armin hatósági or­voshoz. Az megvizsgálta és azt mondta, semmi baj, se nem terhes, se nem ‘beteg, örüljön, hogy igy megúszta. A szüzesség amugyis a régi világ szamársága, legyen boldog, hogy a dicső szovjeihadsereg katonáinak né­hány kellemes percet szerzett. Képzelhet’ — mondta n g+nmn -t -J,. - l-jj- w. 'éreztem Tltaghm. De ‘álSftjJoif^szefettém Juci: ndtam neki, hogy ez nem az ő bűne, ami vele történt és én ennek ellenére szerelem. Sok könyörgés után végre feleségül jött hozzám. Néhány hét múlva — 1948-ban tör­tént —• újra orosz katonákat helyeztek városunkba. A részeg katonák lö­völdöztek, a nőket éjjel az ágyból húzták ki, nappal az utcán teperték a földre. Azt hittem, Juci megörül a félelemtől. Nem bírtam én se az örö­kös aggódást, kiszöktünk Ausztriába, oda, ahol a szüleim éltek. Nagyon nagy volt az öröm. Állást kaptam, szegényen, de boldogan éltünk az amerikai hadsereg védelme alatt. Közben felvettük a kapcsolatot Canadá­­ban élő rokonainkkal és ki akartunk vándorolni. Ez év nyarán készültek el a papírok. Már minden megvolt, csak az orvosi vizsgálat hiányzott. A feleségem ment be először, a kész orvosi vizsgálati eredményért. Egyszer­esük egy orvos jött ki és behívott engem. Juci ájulton feküdt. Kérem, — mondta az orvos — szomorú dolgot kell közölnöm. Az ön feleségének egy évek óta tartó súlyos ázsiai vérbaja van. Önök intelligens emberek, miért nem kezeltették rögtön az elején? Mindent elmondtam az orvosnak. Ő teljes megértéssel volt irántunk és beutalta a feleségem az IRO. kórházba. Olt. megállapították, hogy 6.000.000 egység Oilpenicillin segítene rajta — ha lenne. De nincs. Ajánlották, hogy próbáljam meg valamelyik segélyszervnél. Hetek óla ro­hanok egyik irodából a másikba. Mindenki kedves, mindenki sajnál, min­denki szerelne segíteni. De nem tud senki sem. Nincs penicillinje egyik szervnek sem. A blackmarketon lehetne kapni, de ha minden holminkat eladnánk, akkor se tudnánk egy fél millió egységet se venni. Múlnak a hetek és szegény Juci benn fekszik a kórházban, én meg rohanok fűhöz, fához. Eddig tartott a szomoruszemü fiatalember elbeszélése. Én megren­dültén hallgattam. A többiek alig figyeltek rá. Ott mindennapos dolog, hogy derék, becsületes emberek meghalnak valamilyen betegségben, csak azért, mert nincs penicillin. Nem lehetne ezen segíteni? Nem kellene ezen segíteni? Trenton, N. J., 1950 aacept T. Szeptember I O^en, vasárnap délelőtt 10 órától késő estiig rende­zi a Newarki Hírlap nagyszabású ünnepélyét a Rahwayi Magyar Polgári Kör gyönyörű helyiségei­ben és patikján, Raritan Road Clark Township, N. J.-ben. Ott llesz Kondor Mariska az amerika szerte ismert közkedvelt énekes primadonnánk, akik már ré­gen szivébe zárt a magyarság. Király Manci, a híres rádió éne­kesnő 'és előadó művésznői is szere­peli az ünnepélyen. A műsor kere­tében fellépnek még Földes Lilla, a Jávor társulat volt hires énekesnője, Novelty Party a Függ. Ref. Egyház iskolájának dísztermében minden pénteken és minden szombaton. Ha egy hasznos estét akar eltölteni jelenjen meg ezeken a novelty estéken. HUNG AR 1AN-AMERICAN WEEKLY pfwá“.*.*,1,’,0 fíkX; wíi!T>, 5mh mku£ An official organ of the Hungarian Societies TrentonjL!Lf LIU° *■ J; S?. Elófizetéii Ara egy érre $1.50, CanadAba A« Európába $3.00. —Telephone: 3-4910. SzerkeaztSaég A* kiadóhivatal: 27 Hancock Are., Trenton. N. %. Kabb Margit, Papp Lvelyn kiváló énekesnők. A férfi művészeik közül szerepel­ni fognak Hatvári Károly a San Carlo operaház tagja és Nyárai Károly a legnagyöbb amerikai rá­dió énekes. Miéltán sorakozik ehhez a művé­szi együtteshez. Eöryné Pauk Mar­git a gyönyörű hangú rádió énekes­nő, a magyarság dédelgetett mű­vésznője és egyik kedvence. Kendi Béla a newarki közkedvelt magyar népdalénekes, .Nándor Knefely, Jr. a fiatal harmonika művész és má- i sok. A Szent István ünnepségről TRUMAN elnök titk árának levele Msgr. Varga Bélához a Szent István-ünnepség alkalmából. THE WHITE HOUSE WASHINGTON í (FEHÉR HÁZ) 1950 augusztus 23. Kedves Monsignor Varga! Truman elnök felkért, hogy legszívélyesöbb köszönetét tol­mácsoljam a magyarok nagy, első királya, Szent István és a magyar nemzet tiszteletére rendezett ünnepi megemléke­zésre szóló kedves meghívás­ért. Az elnököt hivatod köte­lessége ezekben a ncpokban Washingtonhoz köti és ezért nem tud eleget tenni a meghí­vásnak. Truman elnök rendkí­vül méltányolja a meghívás­ban megnyilvánuló figyelmet és szívélyes üdvözletét küldi az ünnepség résztvevőinek. Az elnök reméli, hogy ez az ün­nepség Szent István emléke és a szabadság iránt további oda­adásra fog buzdítani. Őszinte hive Matthew J. Connolly Secretary to the President (az elnök titkára) Msgr. Béla Varga, President Hungarian National Council 339 E. 52nd Street, New York 22, N. Y. BRIEN McMAHON szenátor levele Msgr. Varga Bélához a Szent István-ünnep alkalmából DEAN ACHESON, az Egyesült Államok külügyminiszterének levele Msgr. Varga Bélához a Szent István-ünnep alkalmából. Kedves Monsignor Varga! Megtisztelve érzem -magam, hogy meghívtak a Szent Pat­rick katedrálisban tartandó Szent István-napi ünnepségre. Sajnos a meghívásnak nem tu­dok eleget tenni, meri augusz­tus 27-ón olyan elfoglaltságaim vannak, amelyeket nem lehet elhalasztani, örömmel raga­dom meg azonban azt alkal­mat, hogy legszivélyesebb jó­kívánságaimat tolmácsoljam a szabad magyaroknak . akik Szent István napját, a magyar nép hagyományos nem :eti ün­nepét szabad földön ü'.k meg. Ezekben a megpróbál tatások­kal teli napokban, am.-kor ön­kényuralmi erők kön örtelen uralmuk kiterjesztésére töre­kednek, különösen időszerű, hogy a magyar állam alapító­ja és történelmi alakja előtt az egész civilizált világ tisztelettel és megbecsüléssel adózzék. Több mint kilenc évszázaddal ezelőtt ez a bölcs államférfi, politikai testamentumában né­pére hagyományozta a demok­rácia alapvető lényegét, ami­kor minden ember egyenlősé gét deklarálta. Ez tartós örök­ség. Olyan öjrökség, amely — és efelől biztos vagyok — min­den szabad és szabadságra vágyó nép szivében és leiké ben örökké élni és virágozni fog. Dean Acheson. Ezen a szent napon c íz Isten házában, ahol a hivő lelkek gyülekeztek, hogy Szén , István napját megünnepeljék, együtt vagyok Önökkel ál dozatos imádságban fohászkoc Iva a Mindenhatóhoz, hogy védje meg a jódkaratu embereket és irtsa ki a föld színéről az agresszió istenellenes veszedel­mét. Szent István szelleme, ta­nítása és Istenbe vetett rendít­hetetlen hite hatotta át Mind­­szenty bíborost is; ki, ép úgy, mint a szent király, a nyugati keresztény civilizáció vértanú­ja. Könyörgöm, hogy az Isten szabadítsa fel a magyar népet, áldja meg őket ezért az ünne­pélyes istentiszteletért és bo­csássa erre a földre a bátorság és lelkesedés szikráját, mely el fogja söpörni azon ördögi erő­ket, melyek a világot ma fe­nyegetik. Herbert H. Lehman az Egyesült Államok szenátora. You, too, can help through Your RED CROSS GIVE NOW MezaÉóaé nyaralnia Mezankó Gyuláné nyári üdülőhelyén, 107 Boulevard; Seaside Heights, N. J.-ben az elmúlt héten az- alatiak voltak: Nikó András és neje, Easton, Pa., Mr. és Mrs. Williams, Trenton, N. J., Miss Mary Geci Sarnerville, N. Y., Miss Mary Stiühy, Mt. Holly, N. J., Mr. és Mrs. Barber, East Orange,, N. J., Mr. és Mrs. Jennings, East Orange, Mr. és Mrs. Krutz, Hillside,. N. J.,Demjano­­viah .György és családja, Har­rison, N. J. Ugyancsak itt jegyezzük meg, hogy ez a gyönyörű hely okt. 1-ig lesz nyitva. NYILATKOZAT A Magyar Otthon, Részvény­­társaság Igazgatósága ezúton hozza az összmagyarság tudo­mására, hogy a Magyar Ott­hon Férfi és Női Kör néven működő egyesület a Magyar Otthon kötelékéből 1950 julius hó 14-én kivált,- mert a Magyar Otthon Részvénytársaság alap­szabályai által előirt elszámo­lási kötelezettségnek eleget tenni nem hajlandó. Kérjük tudomásul venni, hogy a Magyar Otthon Férfi és Női Köre jelenleg a Magyar Otthon Részvénytársaság Igaz­gatósága által vezetett Magyar Otthonnal semmiféle összeköt­tetésben nincs. A Magyar Otthon Igazgatósága. Kedves Monsignor Varga! Megtiszteltetés számomra, hogy részese lehetek — bár csak ezen üzenet által — a Szent István-napi ünnepség­nek. Magyarország ezen történel­mi ünnepét Budapesten nem fogják megülni az idén és en­nek okát az amerikai nép nctp­­ról-napra jobban látja. Mint az Egyesült Államok Szenátusa Külügyi Bizottságának tagja bí­zom abban, hogy Amerika sza­bad földjén tartott megemléke­zésük legalább részben helyet­tesíteni fogja a szülőföldjükön betiltott ünnepségeket. Remé­lem továbbá, hogy az ameri­kai nép vendégszeretetének hi­re biztatással fogja eltölteni a világon szétszóródott magya­rokat — nem utolsó sorban pedig azokat, akik rabszolga­­sorban szenvednek hazájuk­ban. Az amerikaiaknak, — sőt, 1 minden szabadságszeretü nép- 1 nek — igen sok oka van arra, hogy (Magyarországban a civi­lizáció tántoríthatatlan védel­mezőjét tisztelje. A történelem nem felejtheti el, hogy több év­századon keresztül Magyaror­szág tartóztatta fél a Tatárokat és törököket írtkor azok Euró­pát lerohanással fenyegették. Az amerikaiak jól emlékeznek rá, hogy amig Hitler 1944-ben le nem rohanta Magyarorszá­got, ott talált menedéket sok w§spz.ezpr a .nácik, által üldözött menekült’— lengyel, osztrák. I cseh és német politikai mene- j kültek, üldözött zsidók és a né- j met hadifogoly-táborokból el- I menekült angol és amerikai l pilóták. A magyar nép az egész vi- ; lágnak példát mutatott arra, hogy kell küzdeni a kommuniz­mus ellen. A vörös hadsereg jelenléte sem felemlítette meg 1945-ben - országuk népét, ami­kor a szavazóurnákhoz járul­tak. Megtiszteltetés számomra, hogy üdvözölhetem a magyar politikai élet azon kiváló tag­jait, akiket a magyar nép az utolsó szabad szavazáson vá­lasztott és akik most ezen a banketten azért jöttek össze, hogy Szent István napját szám­­kivetésben üljék meg. Ké­rem tolmácsolja üdvözleteimet mindnyájuknak, különö sen Nagy Ferenc urnák, szabad Magyarország utolsó miniszter­­elnökének, Pfeiffer Zoltán igaz-Páll György és neje üz­letének 25 éves évfordulója 1950 szeptember 2-án, az el­múlt szombaton volt negyed­­százados évfordulója Páll György honfitársunk és neje fűszer és hentes üzletének, ■mely a 601 Whittaker Avenue alant van, ugyanazon helyen, ahol azt 25 évvel ezelőtt meg­nyitották. Minden vevőjük, a kik felkeresték az üzletet az elmúlt szombaton, meg lettek kínálva frissítőkkel és izjetes süteményekkel. Páll György honfitársunk és neje ezúton is hálásan kösözönik vevőik szi­ves pártfogását, s remélik, hogy ezt fenntartják velük" szemben a jövőben is. Novelty Party a Gör. Katholikusokná) minden vasárnap este 8:30-kor. Kezdje a hetet nyereménnyel. Várjuk önt. — Tisztviselőnők. ságügyminiszter urnák, Fábián Béla urnák, ki hét koncentrá­ciós tábort derekasan túlélt és kinek Mindszenty kardinálisról szóló könyve oly nagyban hoz­zájárult ahhoz, hogy a külön­féle hitü amerikaiak ráébredtek a kommunizmus szörnyű tet­teire. Végül üdvözlöm Önt, Monsignor, nemcsak mint a magyar parlament elnökét, ha­nem mint a Magyar Nemzeti Bizottmány elnökét is, mely szervezet a Magyarország jö­vőjébe vetett hitet testesíti meg és egyúttal bírja a de­mokratikus amerikaiak támo­gatását. Truman elnök a következő­ket mondotta a tavalyi "Armis­tice Day" ünnepén: "Csak hi­vő emberek tudják legyőzni a zsarnokság uralmát. A vallási meggyőződés és demokratikus eszme egyetlen biztos alapja." A mély hit mindig jellemző sa­játsága volt Magyarország né­pének. Ez a demokratikus fel­fogásuk alapja, ez fogja át­menteni azt az idegen elnyo­más napjain és ez hordja magában a végső felszabadí­tás ígéretét is. Brien McMahon az Egyesült Államok szenátora. ZENEISKOLAI JUBILEUM Lukács Ernőné Váczi Jolán % Lukács Ernőné Váczi Jolán Trenton városban és környé­kén előnyösen ismert zongora­iskolájának 11-ik tanévét most nyitja meg. Ezen tanév-megnyitás leg­ékesebben beszélő bizonyité­­kat jelent Lukácsné lelkes, oda­adó és mindenek felett alapos oktatási , művészetének, amit nagyszámú tanítványainál el­ért szokatlanul gyors haladás mindennél jobban bizonyít. Tudjuk, hogy Lukácsné elő­szeretettel foglalkozik magyar gyermekek tanításával és ez oknál fogva ezen az utón mon­dunk neki a magyar szülők nevében is hálás köszönetét. Kívánunk ennek a nagysze­rű tanárnőnek jó egészséget és sok-sok türelmet, sikerekben gazdag áldásos működésének még nagyon sokáig tartó foly­tatásához. Az érdeklődő szülőknek vé­lünk hasznos szolgálatot telje­síteni, ha ideiktatjuk, hogy a tanárnő iskolája a South Clin­ton Avenue ■ 42. száma alatt Trentoriban van, a telefonszá­ma pedig 3-0496. Novelty Party a Szt. István iskolában vasárnap este 8:30-kor. Kellemes szórakozás. Kössük össze a kellemeset a hasznossal. Várja önt is a Bizottság. A SZENT ISTVÁN BS. EGYLET TAGSZERZESIKAMPANYA FOLYAMATBAN VAN. - ALJON BE MEG MA! üfcKJBfcKT h. LtHMAfr szenátor sürgönye Msgr. Varga Bélához, a Magyar Nemz* »ti Biizottmány elnökéhez a Szent Istvc n-ünnep alkalmából. Rendkívül nagyszabású lesz a Newarki Hirlan ünneoélve szent. 10-én. vasárnan

Next

/
Oldalképek
Tartalom