Jelentés a szombathelyi papnövendékek Szent Ágoston-egyesületének működéséről 1942-1943 (Szombathely, 1943)
Jegenyesor. Holdas éjben égnek a rónák, fölöttük szép némaság libeg, időtlen sóhaját a földnek ártatlan tavasz öleli meg. Szerte most álmodnak a faluk: álmuk mélységes, ősi, konok, dideregnek a kicsi házak és imádkoznak a templomok. Ünneplőn, fénylőn, tavaszosan nyárfák mennek a rónán végig: a magyar föld jó pásztorai, ezer éve már ezek védik. Itt-ott a békés éjszakában pár daltalan folyó kanyarog s lent a kifáradt mezők alján soványan ülnek a kazalok. Csupa csendesség az éjszaka: a távoli erdő is hallgat s a borzas rétekre mindenütt gyöngyözőn rápereg a harmat. Magasan ingnak a csillagok, híg fénnyel a tájakat kenik s a jegenyesor egyre ballag a halk éjben a végtelenig.. . Káldi János /. é. 34
/
