Jelentés a szombathelyi papnövendékek Szent Ágoston-egyesületének működéséről 1938-1939 (Szombathely, 1940)
Prédikáció a káromkodás ellen c. pályamunkából. A káromkodás hálátlanság és tiszteletlenség Istennel szemben. Ó mondjátok Tstvéreim, jól esik-e az nektek, hogy ha azoktól, akikkel ti csak jót tettetek a hála, tisztelet és köszönet szavai helyett durva, sértő kifejezéseket kell hallanátok? Mondjátok meg ti kedves szülők, nem vérzik-e a ti apai, anyai szívetek, amikor gyermekeitektől, akiket olyan nagy gonddal, szeretettel, odaadással, önfeláldozó, a hosszú éjszakákba nyúló, fáradságos munkával neveltetek fel és láttatok el még most is minden jóval, a hála, tisztelet helyett nyers, goromba bánásmódban részesültök? Ó tudom, hogy fáj a szívetek, keserű sírás rázza belsőtöket, és nem egyszer hangos zokogásban törtök ki, amikor tapasztaljátok gyermekeitek rút hálátlanságát és tiszteletlenségét. De kérdem, nem ugyanilyen hálátlanok és tiszteletlenek-e a káromkodó emberek mennyei Atyjukkal, Teremtőjükkel szemben, sőt hálátlanabbak? Isten valóban a mi jóságos atyánk. Neki köszönhetjük életünket, egészségünket, minden testi és lelki javainkat. Mi lenne velünk, ha Ő nem gondoskodnék arról, hogy kikeljenek vetéseink, áldásos eső öntözze zöldelő mezeinket, és ha nem óvná meg az aratás előtt álló, bőséges terméssel kecsegtető ringó búzamezőinket? Minden pillanatban mindenünk, testünk, lelkünk, gazdagságunk Isten jóságos, gondviselő kezeiben nyugszik. Teljesen tőle függ, meg akarja-e őrizni még tovább, avagy el hagyja veszni és pusztulni! Testvéreim, ha egész életünk hálaadás lenne, akkor sem tudnánk eléggé megköszönni azt a sok jóságot, amellyel minket Isten elhalmoz. De mit látunk? Híveink nemcsak hogy a háláról megfeledkeznek, hanem éppen Isten dicsőítése helyett csúnya káromkodással viszonozzák Isten jóságát. És ha ez valóban így van, amit sajnálattal kell tapasztalnunk, akkor ne csodálkozzunk azon, ha Isten néhanéha súlyos csapással sújtja hol az egyik, hol a másik testvérünket, Nézzetek egy kicsit lelketekbe, talán éppen durva káromkodástok az oka egyik-másik szenvedésteknek, megpróbáltatástoknak. Fonyadt Antal. Martineum Rt. Szombathely. — Felelős nyomdavezető; Maítz Ferenc 32
