Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)
Előszó
elkészült a megyeháza eklektikus stílusú épülete. E hatalmas épület tervezése és kivitelezése az új törvényhatóságra hatalmas anyagi, adminisztrációs és diplomáciai terheket rótt. Az épület 1878-as átadása azonban csak nyitányát jelentette a megyeháza történetének. Az elmúlt több mint 130 év során a különböző történelmi korszakok - levéltári forrásokkal jól dokumentálható módon - mind otthagyták kézjegyüket az épület belső és külső megjelenésén, illetve a megyei közigazgatás szervezetén. A megyeháza a 20. század során számos - olykor az ország sorsát is - meghatározó esemény „szereplőjévé” vált. A „boldog békeévek” után a proletárdiktatúra, majd a román megszállás okozott súlyos károkat az épületben, a két háború között gyakori vendég volt a megyei származású kormányzó és családja, 1930-ban pedig Zombory Lajos is készített terveket a székház folyó felé eső, déli homlokzatának bővítésére. 1944-ben a második világháborús bombázások okoztak pusztulást, 1950 után a tanácsrendszer bevezetése hozott változásokat, majd 1956-ban a forradalmi munkástanács működtetéséhez, majd a Kádár-rendszer helyi hatalmi szerveinek létrehozásához és megszilárdításához vették igénybe a megyeházát. Az 1950 és 1980 közötti évtizedekben több átépítésen, bővítésen és épületgépészeti modernizáción esett át az épület, majd a rendszerváltozás után a megyeháza a befejezett felújításokkal visszanyerte régi patináját. Jász-Nagykun-Szolnok megye székháza napjainkban is a város építészeti örökségének egyik meghatározó eleme, s az épület története természetszerűleg egybeforrt a benne helyet foglaló törvényhatóság, illetve a helyi közigazgatás történetével. Ezért a megyeháza történetét bemutató forráskiadvány nem pusztán az épület kronologikus történetét kívánja átfogni, a kötet számos közigazgatás-történeti és archontológiai adatot is közöl. Szűkös volta ellenére kiemelt jelentőséget kapnak a levéltártörténet dokumentumai is, hiszen hosszú évtizedeken keresztül ez az épület adott helyet a Jászberényből áttelepített vármegyei levéltárnak is. Arra törekedtünk, hogy a megyeháza építéstörténetével kapcsolatos levéltári források között olyan dokumentumok is helyet kapjanak, amelyek országos érdeklődésre is számot tartó, kuriózumnak számító adatokat tartalmaznak. Jelentős kutatómunka eredményeként levéltárunkban sikerült feltárnunk és összegyűjtenünk azoknak a forrásoknak a körét (tervrajzok, építési iratok, alispáni jelentések, bővítéssel, átalakításokkal kapcsolatos iratok, belső és külső fényképek, tisztviselői kar tagjainak lajstroma, stb.), amelyek az elmúlt évtizedek során a megyeháza történetével kapcsolatban keletkeztek. E dokumentumokat egészítettük ki a más önkormányzati levéltárakban található források felkutatásával, illetve a közelmúlt történéseinek feldolgozását segítő, intézményünk által készített interjúkkal, visszaemlékezésekkel. Ezen források 6
