Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)

I. A vármegyeháza megépítése 1876–1878

érdemei voltak, de a megyeháza költségvetésével kapcsolatos utolsó intézkedések meghozatala, a függőben maradt kifizetések és peres ügyek lezárása az alispán 1882-es lemondása után már hivatali utódjára hárult.

1.4. Megépítése egy olyan épületnek, amely „évszázadokon át tanúja a polgári erényeknek”

Még javában tartott a kivitelezési tervekről szóló minisztériumi huzavona, amikor az építési bizottság 1877. május 15-i ülésén döntés született az építkezés megkezdésével kapcsolatos első konkrét lépésekről. Ekkor hatalmazta fel a bizottság id. Scheftsik István és Okolicsányi István tagokat, hogy tegyenek intézkedéseket a Szolnok város által felajánlott Zöldfa vendéglőnek, illetve a magántulajdonosoktól megvásárolt szomszéd telkeken álló épületek lebontatásának, valamint - a tégla kivételével - a bontási anyagok értékesítésének ügyében.176 Majd 1877 ősz elején a Benkó-féle tervek véglegessé válásával és az építkezés elemi pénzügyi feltételeinek megteremtésével párhuzamosan megkezdődött a megyeháza felépítésére vonatkozó vállalkozói szerződés előkészítése. Az építési bizottság 1877. szeptember 12-i ülésén felhatalmazta Sipos Orbán elnököt arra, hogy „az építkezési árlejtést” megtartsa, „az általános és részletes vállalkozási feltételeket” összeállítsa, és a megfelelő helyen publikálja.177 A bizottság a „szóbeli árlejtés” időpontjául 1877. október 3-ának, délután 3 óráját jelölte ki, mégpedig úgy, hogy először az egész építkezésre, majd az egyes munkanemekre lehessen licitálni. A szóbeli árverést követően került sor a zárt ajánlatok felbontására, azzal a feltétellel, hogy az írásbeli ajánlatot tevő szóban vagy más módon már nem tehet utólagos ajánlatot a vállalkozásra. A leendő győztest a kiíró egyben kötelezte arra is, hogy a bizottság által már előzetesen megvásárolt 1,6 millió darab téglát átvegye. Az építési bizottság vállalta, hogy amennyiben az alapozási munkálatoknál az előzetesen egységárakra épülő kalkulációnál többletköltségek merülnek fel, annak értékét a vállalkozónak utólagosan megtérítik, de amennyiben az építkezés végül kevesebbe kerülne, mint azt előzetesen számították, a pénzmaradvány az építési „alap javára visszatartatik”. A kiírás szerint a „földszínén felüli építkezés átlagban adatik vállalatba ”, míg a tervmódosítás nélküli túlépítkezést a bizottság nem kívánta megtéríteni, de „a terv keretén belőli építési kevesebblet értéke [...] az építtető

MNL JNSZML Alispáni iratok 1876-1894. Cs. 9. 99. A székházépítési bizottság jegyzőkönyve. Szolnok, 1877. máj. 15.

MNL JNSZML Alispáni iratok 1876-1894. Cs. 9. 99. A székházépítési bizottság jegyzőkönyve. Szolnok, 1877. szept. 12.

62