Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)

VII. Dokumentumok gyűjteménye

A határozat, jelentés, átirat vagy felterjesztés világos és szabatos legyen, és akként szerkesztessék, hogy azt a kiadó szószerint leírathassa. Egyszersmind az előadói iv alján vagy küllapján a kiadónak határozott utasítás adassék: vájjon a határozatot névszerint kiknek, hova, mily mellékletekkel és mily közeg utján; a jelentést átiratot vagy fölterjesztést mily hatóságnak mily czim alatt, hova, és mily mellékletekkel kiadmányozza. Sürgős darabok a küllapon e szóval: „sürgős;" határidőhöz kötött darabok pedig, ideértve azon határozatokat is, melyeknek jogerőre emelkedése bizonyos határidő után következik be, a határidő feljegyzésével (például 15 nap, 30 nap) megjelölendők.

28. §.

IV. FEJEZET.

Bizottsági ülés.

29. §.

Halasztást nem tűrő beadványok és indítványok (1876. VI. t. ez. 19. §- a) úgyszintén kiegészítést kívánó fellebbezvények nem esnek tanácskozás alá, hanem az előadó által az előadó ívvel együtt az elnöknek adatnak át. Az elnök a határozati javaslatot vagy rendelvényt, esetleg a bizottsághoz teendő jelentést e szóval „kiadandó" ellátja és az előadói ivet az iratokkal együtt jegyzék mellett a kiadóhoz küldi.

30. §.

Az ülést az elnök nyitja és zárja be. Ő jeleli ki az előadót, őrködik az ülés méltósága felett, a csendet és rendet fentartja, s az egész tanácskozmány szabályszerűségének menetéről gondoskodik. A hallgatóság irányában a megyei tanácskozási ügyrend szerint jár el.

31. §.

Minden ügy szóbeli előterjesztés által adatik elő. Az elnöknek és a bizottság tagjainak joguk van bármely irat megtekintését vagy felolvasását megkívánni, s az ügy állására és részleteire nézve az előadóhoz kérdéseket intéz.

32. §.

Az előadó az ügy előadása és véleményének előrebocsátása után felolvassa határozati javaslatát, esetleg a jelentés, átirat, fölterjesztés szövegét, melyet a többség vagy elfogad vagy megváltoztat.

365