Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)
VII. Dokumentumok gyűjteménye
zavartalanul folyását a külső zajtól lehetőleg biztosítani kell, s ha nem is záratik el a terem egyes ünnepélyes, a megyei székház s terme rendeltetésével összeférő jelenetek elől ezen tekintet a terem közvetlen rendeltetésének eclatans követelménye fölé nem emelkedhetik. A telek, mely megyeházunk építésére rendelkezésünk alatt áll, homlokzat vonalában épen a kikövezett legnagyobb forgalmú főutczára esik, melynek élénkségét a körül tartott heti vásárok zsibongása is emeli. - Ezen körülményt megváltoztatni hatalmunkban nem áll, mert egy másik telket szerezni, vagy a heti vásárok teréül más helyet jelölni Szolnok város viszonyai folytán - legalább ez idő szerint - a lehetetlenséggel határos. Azt pedig, hogy a tanácskozási nagytermet a főhomlokzat beljebb vitelével a külső zajtól némileg meglehessen menteni, egyrészről az utczavonal iránya, másrészről a telek szélességének s terjedelmének korlátoltsága akadályozza; mert ha az épület homlokzatával a telekbe betolatik, az igy nyert előtér a telek különben használható nagy részét felemészti, a székházat pedig a két szárnyról fekvő épületsor közzé fogná temetni. A terem elhelyezésének kérdéséből még egyéb következmények is származnak, ha a terem a Benko-féle combinatio szerint benn helyeztetik el, kikerültetvén a különben is szükségtelen. Sőt a tisztaságra s csendre hátrányos kocsi átjárás készítése, egy a közgyűlések és nagyobb összejövetelek alkalmára oly gyülekezési csarnok létesíthető, mely légvonaltól elzártan a várakozást is tűrhetővé teszi, s mint mindenütt hasonló alkalmaknál a jelenlevőket nem titlja el bizonyos szórakozási élvezektől, sem a működő tisztviselők nem zavartatnak. Ellenkező esetben vagy az utczán, vagy a keskeny folyosókon és egyébb ily kényelmetlen helyen kellene a gyűlés megnyitását a tagoknak bevárniok. S ma Nagyméltóságu miniszter úr talán a mi megyei székházunk lenne, a tanácskozási terem utczára való helyezésével azon unicum, melynek építésénél a világ szerte elfogadott elvek az úgynevezett szakértők tisztán elméleti nézeteinek feláldoztatnának. Volna értelme a terem külső elhelyezésének, ha az csakugyan és csupán diszhelyiség lenne de ennek - miként imént érinteni bátorkodtam - egészen más a főrendeltetése; továbbá a terem külső elhelyezése messze elválasztja egymástól a hivatalos helyiségeket s a legvilágosabb rész hasznosítását egyéb czélra való átalakítását minden időre megakasztja, - mert azon helyiségek melyek egyelőre az alispáni lakrészt képezik a Benko felfogása szerinti elhelyezéssel mindig igen jól fordíthatók hivatalos czélokra, míg a Pártos-féle tervezetben ezen részen tervezett nagy és melléktermek ily változtatásra nem alkalmasak; végre a teremnek külső elhelyezése az épület homlokzat lehető legkiterjedtebb kiszélesítését s ezzel az okvetlenül megkívánt két szárnyutcza elkeskenyitését vonná maga után. Tehát a törvényhatóságnak vagy tűrnie kellene a szűk utcza mindenben hátrányos 317
